A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerdai sajtó-háttérbeszélgetésén mutatták be azt a fejlesztést, amely nyilvánossá teszi a kórházi fertőzések intézményi szintű adatait – írta a Portfolio. Az adatközlésről még májusban, a kormány határozatában döntöttek: a feladat felelőse Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, a szakmai munkát az NNGYK végezte. Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos kiemelte, mindössze három hónap állt rendelkezésükre, ezalatt gyűjtötték össze és tisztították az adatokat, valamint fejlesztették le az online felületet.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések azok az esetek, amelyek a betegfelvételt követően, az ellátás során alakulnak ki – idetartoznak többek között a műtéti sebfertőzések, a katéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, a lélegeztetéssel összefüggő tüdőgyulladások vagy a Clostridioides difficile baktérium okozta fertőzések. A tiszti főorvos hangsúlyozta: ezek jelenléte önmagában nem egyenlő a szakmai mulasztással, mert az olyan invazív eljárások, mint a gépi lélegeztetés, a szervátültetés vagy a tartós katéterhasználat, természetes módon növelik a fertőzési kockázatot, a komplexebb ellátást nyújtó centrumok pedig eleve magasabb kockázatú betegekkel dolgoznak.

Nem létezik reális esély a kórházi fertőzések teljes felszámolására, nem a nulla esetszám a cél, de a megelőzhető esetek elkerülése érdekében minden rendelkezésre álló eszközt mozgósítanunk kell

– fogalmazott Oroszi Beatrix. A becslések szerint az ilyen fertőzések legalább 20-30 százaléka, egyes esetekben több mint a fele megelőzhető lenne megfelelő infekciókontrollal. A probléma globális: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ jelentése szerint az uniós tagállamokban évente mintegy 4,3 millió beteg kap el valamilyen, az ellátással összefüggő fertőzést.

A hatóság szakemberei többször hangsúlyozták, hogy nem kívánják rangsorolni a kórházakat, mert az félrevezető lenne, hiszen az aktívabban tesztelő intézményekben papíron magasabb fertőzésszámok jelentkezhetnek, míg a hiányos szűrés látszólag kedvezőbb adatokat mutat, ezért a nulla esetszám ugyanúgy vizsgálatot igényel, mint a kiugróan magas érték. Surján György, az Egészségmonitorozási Főosztály szakmai vezetője azt is felvetette, hogy egy rangsor kontraproduktív lehet, mert arra ösztönözheti az intézményeket, hogy kevesebb esetet jelentsenek. Veress István, a Járványügyi és Infekciókontroll Főosztály munkatársa szerint az összehasonlítás legfeljebb intézménytípuson belül értelmezhető, és egyetlen év adata keveset mond, az idősoros trend informatívabb.

Az adat nem egy ítélet, ez egy fontos jelzés

– mondta a tiszti főorvos, aki szerint a kilógó értékekkel kell foglalkozni, azok mögött ugyanis állhat rosszabb munka, de sokkal alaposabb felderítés vagy rejtett tényező is. A közzététel után szerinte elindulhat egy szembenézés a kórházakban: ha ez nem sikerül, a hatóságnak van lehetősége beavatkozni, hosszabb távon pedig országos infekciókontroll-stratégiára lenne szükség. Az adatokat a kórházak előre megkapják, mielőtt a nyilvánosság elé kerülnek, a módszertant pedig tudományos dokumentumként is közzéteszik.

Az adatbázisnak egyelőre korlátai is vannak, csak a közfinanszírozott intézményekről állnak rendelkezésre adatok, a magánkórházak esetében ugyanis az összehasonlításhoz szükséges mutatók nem alakíthatók ki. Oroszi Beatrix szerint erre megoldás lehet az uniós, ötévente esedékes felmérés, amelyre jövőre kerülhet sor. Az NNGYK javasolni fogja, hogy abba a magánintézményeket is vonják be. A humán erőforrás szűkössége miatt egyelőre évente egyszer lesz adatközlés.