A következő európai parlamenti többség új adatok szerint nem egy centrista koalíció lesz.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A három párt – a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a centrista Renew Europe és a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) –, amelyek megalakulása óta parlamenti többséget alkottak, most először nem szerezne többséget.

A mandátum-előrejelzést szerdán tette közzé a Europe Elects, a választási adatplatform, amely az egyes EU-tagállamok szavazási szándékaira támaszkodott, és az egyes országok választási törvényei alapján modellezte a mandátumelosztást.

Az elmúlt években Európa fősodorbeli politikai erői lefelé haladtak.

Ez a legutóbbi előrejelzés jelentős mérföldkövet jelent: az európai politikát a második világháború óta uraló centrista erők esetében most először várható, hogy uniós szinten maradjanak el a többségtől.

Parlamenti változások

A 2024-es európai parlamenti választások már jelentős eltolódást mutattak a politikai baricentrumban jobbra, a jobbközép pártok csaknem 60 képviselőt szereztek, ennek nagy részét szélsőjobboldali, konzervatív és nemzeti-populista erők hajtották.

A Europe Elects tervei szerint az S&D szenvedné el a legnagyobb veszteséget, 18 EP-képviselőtől, ezt követi az EPP 15-tel és a Renew kilenc képviselővel. A mostani ciklusban gyakran a parlamenti többséget támogató Zöldek/EFA képviselőcsoportot tovább szűkítenék, 14 mandátumot veszítenének.

Eközben a jelenleg vezető német pártnak tervezett Alternatíva Németországnak pártot tömörítő, keményjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) csoport 19 mandátumot szerezne.

Az előrejelzések szerint a szélsőbaloldali, a baloldali csoport is 19 mandátumot szerez majd, főként franciaországi és németországi baloldali pártok által – ez a jel, hogy a politikai irányzat nemcsak a jobboldalnak, hanem tágabb értelemben az antistablishment erőknek kedvez.

Ennek ellenére a legtöbb tervezett nyereség a kamra jobb oldalán található. A Patriots for Europe (PfE), amely magában foglalja Marine Le Pen Nemzeti Rallye-t is, az előrejelzések szerint 12 mandátumot szerez a spanyol Vox és az osztrák Szabadságpárt által.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), amelyet Giorgia Meloni olasz testvérei uralnak, nagyrészt stabil marad, három további képviselővel.

Csoportos pozicionálás

A képviselőcsoportok méret szerinti hierarchiája nagyrészt megmaradna, az EPP maradna az első, majd az S&D, a PfE, az ECR és a Renew. Ám a két fő centrista erő és a legnagyobb jobboldali csoport közötti szakadék erősen szűkülne, és Renew pozícióját egyre inkább megkérdőjelezné a Baloldal.

A Zöldek/EFA képviselőcsoport a Baloldal és a szélsőjobboldali ESN mögé csúszna, és a Parlament legkisebb erőjévé válna – még akkor is, ha szavazatai minden eddiginél sarkalatosabbá válnak, mivel a centrista pártoknak mindennél nagyobb szükségük lenne a Zöldekre a többség kialakításához.

Az egyik legjelentősebb elmozdulás magán az EPP-n belül történne, ahol a spanyol Néppárt és a lengyel Polgári Platform a legnagyobb nemzeti delegációvá válna, ami véget vetne a Német Kereszténydemokrata Unió évtizedes dominanciájának a csoportban.

Ugyanakkor az EPP valószínűleg tovább erősítené pozícióját, megtartva azt a lehetőséget, hogy a jobboldali pártokkal alternatív többséget alakítson ki, ami már most is jelentős befolyást jelent a jobbközép csoport számára a napi tárgyalásokon.

Az ECR pozícióját is meg lehetne erősíteni, mivel a jelenlegi ciklusban már jelentős intézményi szerepekre és jogalkotási befolyásra tett szert, és a következő időszakban potenciálisan általánosabbá válik.

Politikai irányzatok

Az Europe Elects igazgatója, Tobias Gerhard Schminke szerint a legújabb előrejelzések megerősítik azokat a politikai trendeket, amelyek az elmúlt években meghatározták az EU választási környezetét.

"Az első, amit gyakran figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a politikai rendszer széttöredezettségét látjuk. Tehát az EPP-nek jelenleg körülbelül 21%-os támogatottsága van Európában. Tehát sok politikai család összefogására lesz szükség a többség kialakításához" - mondta Schminke az Euronews-nak.

Rámutatott továbbá a politikai centrum támogatottságának erodálására, ami a liberális demokrácia, az emberi jogok és az európai államok közötti uniós kereteken belüli együttműködés körüli konszenzus szélesebb körű hanyatlása része.

Egy másik tendenciaként megjegyezte, hogy a radikális-jobboldali táboron belül az olyan erők, mint a Meloni's Brothers of Italy és a Le Pen's National Rally elértek egy fennsíkot, míg a legtöbb növekedés az ESN ernyője alá tömörült szélsőségesebb erőktől származik.

A következő európai parlamenti választások csak 2029 júniusában esedékesek, három év pedig hosszú idő a politikában. A parlamenti csoportok a választások előtt vagy után is elmozdulhatnak, ami óhatatlanul befolyásolja a hatalom megoszlását az ülésteremben.

Mégis, ha ezek a tendenciák a következő választásokon is fennmaradnak, tovább próbára teszik az EU íratlan cordon sanitaire-ét: a főáramú pártok közötti megállapodást a szélsőséges erők hatalomtól való távoltartásáról.

"Amit továbbra is látunk, az összességében a radikális jobboldali tábor fokozatos növekedése. És most ott tartunk, hogy nehéz figyelmen kívül hagyni ezeket a pártokat, ha a koalíciós dinamikáról van szó, legyen szó az Európai Parlamentről vagy nemzeti szinten" - mondta Schminke.