„Rendkívüli bejelentés Paksról. Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendeltük el majd 150 ezer köbméter kő felhasználásával, és intézkedtünk két 80 méteres bárka esetleges elsüllyesztésének előkészítéséről is” –  írta Facebook-bejegyzésében Magyar Péter, aki videóban is részletezte a kormány döntéseit. A miniszterelnök szerint a munkálatok már meg is kezdődtek, a kivitelezést az ország legjobb mérnökei, vízügyi és energetikai szakemberei segítik, a honvédelmi miniszter pedig száz katonát rendelt ki az építkezés támogatására, 24 órás munkarend mellett.

A kormány a paksi helyszínbejárás után, vízügyi, energetikai és védelmi szakemberek egybehangzó javaslata alapján döntött arról, hogy csütörtökön megkezdi a fenékküszöb építését a Duna két partjától, az atomerőmű és Dunaszentbenedek között – első körben 35 ezer, majd további 110 ezer köbméter kő felhasználásával.

Ezen beruházással pár héten belül biztosítható, hogy a dunai vízszint az atomerőmű hűtőcsatornájánál ne csökkenjen mínusz 90 centiméter alá, és ennek következtében Magyarország legfontosabb erőműve teljes kapacitással működhessen

– fogalmazott a miniszterelnök. Az elkészült műtárgy szerinte akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet, egy későbbi árvíz idején pedig nem jelent majd veszélyt.

Az építkezéssel párhuzamosan ideiglenes megoldást is előkészítenek.

Szükség esetén készen állunk arra, hogy ezen két bárka irányított elsüllyesztésével rövid távon akár 20 centimétert emeljünk a Duna vízszintjén, hogy ezzel a végleges fenékküszöb elkészültéig is elkerülhető legyen a paksi erőmű teljes leállítása

– mondta Magyar Péter. Az egyik 80 méteres bárka szerda este érkezik Mohácsról, a második csütörtökön, a süllyesztésről szóló végleges döntés pedig várhatóan pénteken születik meg.

A sürgősséget a vízügyi előrejelzés indokolja. A Duna vízszintje az elmúlt napokban átmenetileg emelkedett ugyan, négy-öt napon belül azonban ismét mínusz 136-137 centiméter környékére süllyedhet, beavatkozás nélkül pedig jövő héten akár mínusz 140 centiméter alá is, ami miatt újra felmerülhetne az erőmű teljes leállítása. A vízgyűjtő területeken a következő hetekben sem várható érdemi csapadék, így a probléma a miniszterelnök szerint akár hónapokig fennállhat, ősszel pedig újabb vízszintcsökkenés jöhet.

„Az elmúlt hetekben egy egész ország tanulta meg, hogy Pakson néha centimétereken, sőt millimétereken múlik a hazánk energiabiztonsága” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a paksi vízmérce 125 éves adatsora szerint a Duna nyári vízszintjének trendje folyamatosan csökken, és ez a folyamat 2010 óta felgyorsult, ezért a mostani helyzetre „nem tekinthetünk többé egyszeri természeti szélsőségként”.

A kormányfő szerint az erőmű teljes kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, a most elrendelt beavatkozások költsége ehhez képest nagyságrendileg 6 milliárd forint. A védelmi és kivitelezési munkálatok koordinálásával Kádár Pál tábornokot, a Védelmi Igazgatási Hivatal vezetőjét bízta meg, a műtárgy tervezését a Budapesti Műszaki Egyetem bevonásával végzik, a munkálatokhoz pedig Budapestről és Szentesről rendeltek ki mintegy száz honvédet. A kormány kiemelt beruházásnak minősítette az építkezést és a bárkák felhasználását is, az engedélyeztetési eljárás pedig a beruházással párhuzamosan zajlik majd – ahogy a miniszterelnök fogalmazott:

A Duna most napokat ad nekünk, nem hónapokat.

A technológiáról Magyar Péter elmondta: a szakemberek először széles kőpaplant terítenek a folyó fenekére, amely megakadályozza, hogy az erős sodrás kimossa a medret az építmény alól és körül, erre kerül aztán rétegről rétegre a fenékküszöb, több tonnás kövekből, a két partról a mederbe engedve. Szerinte 1995 óta, a dunakiliti fenékküszöb elkészülte óta nem folyt ilyen komoly munka a Dunán: több tízezer tonna követ kell rövid idő alatt kitermelni és Paksra szállítani, utakat megerősíteni és víz alatt felépíteni egy új műtárgyat.

„A szükséges munkálatok úgy kerültek megtervezésre, hogy a nukleáris biztonságból egyetlen centimétert sem kell engednünk” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy például a hűtővízcsatorna esetleges lezárását éppen a nukleáris biztonság megőrzése érdekében vetették el.

A miniszterelnök az előző kormányt is bírálta: szerinte évekig „szőnyeg alá söpörte a kutatók és vízügyi szakemberek által már évek óta előre jelzett veszélyeket”, nem indította el a szükséges szivattyútelep-beruházást, és nem alakított ki alternatív hűtési rendszert az erőműben.

Az előző kormánytól úgy vettük át a kormányzás felelősségét, hogy semmilyen vészforgatókönyv vagy beruházási terv nem állt rendelkezésre ilyen alacsony dunai vízállás esetére

– mondta.

A kormányülésen részt vett Paks és Dunaszentbenedek polgármestere is, akik a miniszterelnök szerint teljes támogatásukról biztosították a beruházást – a kormány vállalta, hogy megtéríti az esetlegesen keletkező károkat, Dunaszentbenedeknél pedig olyan megoldást keresnek, amely a fenékküszöb kialakítása után a jelenleginél jobb állapotba hozza a partszakaszt. Magyar Péter a bejelentés végén összefogásra szólította fel a politikai pártokat, a közszereplőket és a lakosságot is, a részletes szakmai tájékoztatót pedig csütörtökre ígérte.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. július 31-én. Fotó: Németh Kata / Index)