„Kicsoda Baka András? Egy kis adalék… Tata, 1956. október 26.” – kezdte posztját Tuzson Bence, amihez egy képet is megosztott magáról a tatai 1956-os emléktáblánál, majd négy pontban foglalta össze az 1956-os tatai sortűz eseményeit, amely miatt a Fidesz korábban kritizálta az újonnan megválasztott köztársasági elnököt.

„A felkelők délután elfoglalták a járási rendőrkapitányságot. Teherautóval betörték a kaput, a már ellenállást nem tanúsító rendőröket és katonákat lefegyverezték. A felkelők többsége ezután a postához, illetve négy teherautóval Dunaalmásra ment további fegyverekért” – írta.

„17 és 18 óra között Korbely János százados körülbelül 15, géppisztolyokkal, pisztolyokkal, golyószórókkal és kézigránátokkal felszerelt katona élén érkezett a rendőrséghez. Az udvaron öt civil maradt: Kaszás Tamás, Rónavölgyi Béla, Senkár János, Balázs István és a 16 éves Fasching Sándor. Közülük csak Kaszásnál volt pisztoly” – ismertette.

„Amikor Kaszás felszólításra elővette a pisztolyt – a magyar bíróság szerint azért, hogy átadja –, Korbely tűzparancsot adott, és maga is rövid géppisztolysorozatot lőtt Kaszásra. Kaszás azonnal meghalt. Senkár fejlövést kapott, és október 28-án belehalt sérülésébe; Fasching és Balázs megsebesült” – folytatta Tuzson Bence.

„Rónavölgyi Béla és Balázs István megpróbált kimenekülni az utcára, de a kapunál elhelyezett katonák rájuk lőttek. Rónavölgyit legalább 36 lövés érte, a helyszínen meghalt; Balázs súlyos arc- és állkapocssérüléssel túlélte. A lövöldözés végső mérlege tehát három halott és két civil sebesült volt” – zárta a képviselő.

„Hát ebből született a sokat vitatott Baka-féle ítélet…” – fűzte hozzá.

Mi volt a sortűzügy kulcskérdése?

Az 1956-os tatai sortűzzel kapcsolatban a Fidesz szerint Baka András 2008-ban a forradalom leverőinek kedvező döntést támogatott. A Tisza egyik képviselője korábban reagált az új államfőt ért kritikákra.

A csaknem fél évszázada történtek kivételes bonyolultsága miatt hosszú ideig tárgyalta az Emberi Jogok Európai Bírósága az ügyet, amely először a héttagú kamarához, majd amikor az lemondott joghatóságáról, a tizenhét tagú nagykamarához került. Az ítéletet 2008. szeptember 19-én hirdették ki. A strasbourgi bírák 11:6 arányban úgy szavaztak, hogy a magyar állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkelyét, 12:5 arányban pedig úgy foglaltak állást, hogy e döntés fényében nem kell egyes eljárási kérdéseket vizsgálni. A 7. cikkely kimondja: „Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog alapján nem volt bűncselekmény.”

Baka szerint a sajátos körülmények miatt az ügy eltért azoktól az 1956-os súlyos esetektől, amikor a katonaság gátlástalanul a fegyvertelen tömegbe lőtt. Egy 1993-as kormányhatározat által létrehozott történészbizottság a következőképpen fogalmazta meg a sortűz definícióját: „sortűznek tekintjük azt az eseményt, amikor felfegyverzett egyenruhás reguláris alakulat vagy félreguláris csoportosulás tüzet ad meghatározott céllal csoportosuló, fegyvertelen, civil tömegre”. A tatai eset e meghatározás szerint nem minősül sortűznek. Ahogyan a strasbourgi bíróság is megállapította, a rendőrség udvarán a felkelők vezetőjénél fegyver volt.

(Borítókép: Tuzson Bence 2026. május 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)