Egy ország figyeli az eget, és találgatja, mikor érkezik végre az országos eső. A hetek óta tartó forróság és szárazság után a csapadék időpontja már nemcsak az időjárásról szól: a mezőgazdaság, a Duna vízállása, a szállítmányozás, az energiatermelés és rajtuk keresztül az egész magyar gazdaság teljesítménye múlhat azon, meddig marad velünk az aszály.

 – mondta az Origónak Németh Lajos meteorológus. Szerinte szeptemberben is nyári meleggel kezdhetik az iskolát a gyerekek, ráadásul az aszályt enyhítő nagyobb csapadék sem látszik.

Egyetlen nyár elviheti Európa teljes növekedését

A szélsőséges hőség gazdasági következményei már egész Európában jelentkeznek. A Politico által ismertetett Triodos Bank-elemzés szerint 

Franciaországban a hőség akár 1,4 százalékponttal is visszavetheti a növekedést, ami a gazdaság 0,6 százalékos zsugorodásához vezethet. Hollandiában egy 0,8 százalékpontos veszteség szinte teljesen eltüntetheti az idei bővülést.

Az elemzés szerint nem feltétlenül a legforróbb országok szenvedik el a legnagyobb arányú gazdasági károkat. Spanyolországban és Olaszországban ugyan több a szélsőségesen meleg nap, ezek a gazdaságok azonban hosszabb ideje alkalmazkodnak a forró nyarakhoz. Az északabbra fekvő, kevésbé felkészült országokat ezért egy-egy hőhullám arányaiban súlyosabban érintheti.

 – állapította meg a Triodos Bank.

Az elemzés alapján a hőség több csatornán keresztül fékezi az európai gazdaságot:

• a kieső munkaerő-termelékenység önmagában mintegy 0,6 százalékkal csökkentheti az uniós GDP-t;
• a mezőgazdasági termelés 3–7 százalékkal eshet vissza;
• a hűtési igény növekedése fokozza a villamosenergia-rendszerek terhelését;
• az aszály és az alacsony folyóvízszint akadályozza a hajózást és az ipari termelést;
• az erőművi kiesések és az importigény emelkedése megdrágíthatja az energiát;
• a szállítási és termelési költségek növekedése tovább ronthatja az európai vállalatok versenyképességét.