BelföldSzerző: origo 2026. 08. 12. 1 percnyi olvasás
Nagy területeken eltűnt a víz, a part menti részek pedig kiszáradtak.
A Mátrafüred és Mátraháza között található Sástó a nyári hőségben ismét aggasztó képet mutat. A Sástó kiszáradása már jól látható a meder állapotán: nagy területeken eltűnt a víz, a part menti részek pedig kiszáradtak.
A Heves vármegyei Heol.hu augusztus elején készült helyszíni fotói alapján a tó már a kiszáradás közvetlen közelébe került – írja az Index.
Normális időjárási körülmények között a Sástó átlagos vízmélysége körülbelül 96 centiméter lenne, most azonban sok helyen csupán néhány centiméteres vízréteg maradt.
A tó a Gyöngyös környéki kirándulóövezet egyik ismert látványossága. A Sástó környéke a vadkacsák miatt is népszerű, a közelben pedig kalandpark is működik, így a nyári időszakban sok turista keresi fel. Most azonban éppen az a víz tűnik el a mederből, amely a tó egyik legfontosabb látványossága.
A Sástó különleges abból a szempontból is, hogy nem természetes eredetű tó. Az eredetileg csaknem két hektáros, mocsaras és lápos, sással benőtt területet 1953-ban csapolták le Varga Ferenc akkori tanácselnök rendelete alapján. Ekkor alakították ki a ma is látható tómedret és a szigeteket.
A mesterséges eredet egyben sérülékenyebbé is teszi a tavat, mivel nincs jelentős vízutánpótlása.
Néhány ér és forrás táplálja, ezen kívül pedig a csapadékra és a talajvízre támaszkodik.
A tartós aszály azonban éppen ezeket a vízforrásokat apasztja el. A 2022-es nyári szárazság idején már rendkívül súlyos állapot alakult ki: a tavat tápláló erek és források akkor kivétel nélkül kiapadtak. A mostani helyzet ismét hasonló folyamatot mutat.
Ha a nyarak továbbra is egyre szélsőségesebbé válnak, hosszú távon a tó fennmaradása is kérdésessé válhat. A Sástó számára ugyanis a megfelelő mennyiségű csapadék jelentheti az egyetlen valódi utánpótlást.
A mátrai tó állapota egy nagyobb problémába illeszkedik. Az ország több jelentős természetes vizénél is komoly vízhiány tapasztalható: az aszály a Velencei-tó medrét és a Duna vízszintjét is érinti.
Az aszály miatt július végén rendkívüli készültséget rendeltek el, a Vízügyi Igazgatóság szakemberei pedig az ország területének 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban dolgoznak.
A tartós vízhiány már nem pusztán természetvédelmi problémát jelent. A szárazság a mezőgazdaságot, a hajózást, az energiaellátást és a turizmust is érinti. A strandok bezárása és az elmaradó vendégéjszakák pedig a helyi vállalkozások számára is közvetlen következményekkel járnak.
Napi