BelföldSzerző: origo 2026. 08. 12. 2 percnyi olvasás
Jelenleg csak álmodunk róla.
Kitelepítések, milliárdos károk, megakadó közlekedés: hazánk legpusztítóbb esőzése 2010. május-júniusában volt, és szinte az egész országot érintette. Ezenkívül jó néhány esetet jegyeztek még fel egészen 1953-ig visszamenőleg, amikor akkora mennyiségű csapadék hullott, hogy az teljesen megbénította a mindennapi életet. Jelenleg ennek az ellenkezőjével, tikkasztó hőséggel, aszállyal, energiahiánnyal kell szembenéznünk, bő egy hét múlva azonban országos esőzésre lehet számítani. Habár az előrejelzések szerint átlagban 10-30 milliméternyi esőre van kilátás, érdemes lesz felkészülni, a régóta tartó extrém forró levegő ugyanis rengeteg vízgőzt képes magában tartani, egy hidegfront esetén pedig ez a felhalmozódott nedvesség egyszerre csapódhat ki. A felmelegedett talaj miatt a forró levegő gyorsan felemelkedhet, hatalmas zivatarfelhők alakulhatnak ki, azok pedig rövid idő alatt óriási mennyiségű, 1-2 órán belül akár egy egész hónapnyi esőt zúdíthatnak a földre. Mivel mostanra a talaj erősen kiszáradhatott, az sem képes egyszerre sok vizet felvenni, így villámárvizek, sárfolyások alakulhatnak ki, az utcákat és a pincéket pedig víz öntheti el. Alább bemutatjuk, mely esetekben jelentett valódi kockázatot a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék.

A Komárom-Esztergom vármegyei település korábban sosem tapasztalt nehézségekkel nézett szembe, amikor 1953. június 9-én nagyjából 260 mm csapadék hullott le a térségben 24 óra alatt, ebből mintegy 220 mm alig 3 órán belül. Ez azt jelentette, hogy 1 négyzetméternyi területre 220 liter víz hullott 3 óra alatt. Ennek következtében a kisebb vízfolyások percek alatt hömpölygő árrá változtak, az Által-ér mellékfolyó és a Váli-víz patak villámárvize hidakat és töltéseket rongált meg, egy vasútvonalat részben elmosott a víz, a közlekedés hosszú időre megbénult, az utak járhatatlanná váltak, a termőföldek pedig eliszaposodtak. A károk felszámolása annak idején akár hónapokig is tarthatott.