Már-már megszokhattuk, hogy Gyurcsány Ferenckülönböző szabadidős tevékenységek közben fejti ki gondolatait a politika és a világ nagy kérdéseiről. Ezúttal egy sátor előtt, törökülésben, könyvvel a kezében gondolkodott el azon, létezhet-e egyáltalán az oly sokszor emlegetett „nemzeti minimum”.

A volt miniszterelnök szerint minél megosztottabb egy ország, annál erősebb az igény arra, hogy legyen valami, amiben politikai oldaltól függetlenül mindenki, vagy legalább a túlnyomó többség egyetért.

Gyurcsány Ferenc azonban arra jutott:

Szép gondolat – csak egy baj van vele: ilyen nemzeti minimum nincs, és valószínűleg soha nem is lesz.

A volt kormányfő ezzel szemben az „alkotmányos-demokratikus minimumot” tekinti ténylegesen létező közös alapnak. Ide sorolta a jogállamiságot, a szabad választásokat, a bírói függetlenséget, az alapjogokat és a törvény előtti egyenlőséget.

Érvelése szerint alapvető különbség van a kettő között: míg ezek írott normákban jelennek meg, és intézmények biztosítják az érvényesülésüket, addig a nemzeti minimum egyfajta eszmény arról, milyen közösségben szeretnénk élni.

Gyurcsány szerint abból lehet probléma, amikor valaki saját politikai meggyőződését kezdi nemzeti minimumként meghatározni, és ezzel közvetve azokat is a nemzeti közösségen kívülre helyezi, akik nem értenek vele egyet. „Minél hosszabb valakinek a nemzeti minimumról készített listája, annál kevésbé minimum, és annál inkább egy politikai oldal programja – nemzeti köntösbe öltöztetve.”

Baka András megválasztása különös aktualitást ad a felvetésnek

A nemzeti minimumról szóló gondolatmenetét akkor osztotta meg Gyurcsány Ferenc, amikor éppen a nemzet egységének kérdése került ismét a politikai viták középpontjába. Az Országgyűlés kedden Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé, megválasztása azonban komoly politikai konfliktust váltott ki.

A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson és Baka beiktatásán, a két párt pedig azt állította, hogy az új államfő nem méltó a tisztségre, és nem képes megtestesíteni a nemzet egységét. A bírálatok középpontjába Baka korábbi, az 1956-os tatai sortűz miatt elítéltKorbely János strasbourgi ügyében játszott szerepe került.

A Tisza részéről Sopov Ildikó Éva országgyűlési képviselő visszautasította a kritikát. Szerinte a strasbourgi bíróság nem mentette fel Korbelyt, hanem azt vizsgálta, hogy a magyar bíróság döntése megfelelt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének.

(Borítókép: Gyurcsány Ferenc 2024. december 3-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index )