A Mátrafüred és Mátraháza között fekvő Sástó a nyári hőségben ismét lehangoló látványt nyújt: a mederből nagy felületen eltűnt a víz, a partközeli részek kiszáradtak.

Ahol egy méter helyett néhány centi maradt

A Heves vármegyei Heol.hu augusztus eleji helyszíni fotósorozata alapján a tó a kiszáradás közelébe került.

A tó a Gyöngyös melletti kirándulóövezet egyik legismertebb pontja, vadkacsákban gazdag, a közelben működő kalandparkkal együtt egész napos programot kínál a turistáknak. A nyári szezon csúcspontján viszont éppen a víz hiányzik belőle.

A tó, amelyet ember hozott létre – és ez most a gyengesége

A Sástó nem természetes eredetű állóvíz. Az egykori, közel kéthektáros mocsaras, lápos, sással benőtt területet 1953-ban Varga Ferenc akkori tanácselnök rendelete alapján csapolták le, ekkor alakították ki a ma is látható szigeteket és a tómedret.

Ez a keletkezéstörténet magyarázza a mostani sérülékenységét is: mesterséges tóról van szó, amelynek nincs érdemi vízutánpótlása.

Néhány ér és forrás táplálja, ezen túl pedig kizárólag a csapadékra és a talajvízre támaszkodhat – vagyis pontosan azokra a forrásokra, amelyek egy tartós aszályban elsőként apadnak el.

A 2022-es nyári aszály idején a helyzet szintén rendkívül súlyos volt: akkor a tavat tápláló erek és források mind kiapadtak. A helyszíni tapasztalatok szerint idén hasonló folyamat zajlik.

Ha a nyarak egyre szélsőségesebbé válnak, a szakmai vélemények szerint a tó hosszú távú fennmaradása is kérdésessé válhat. A Sástó számára évről évre gyakorlatilag egyetlen menekülési útvonal marad: a kellő mennyiségű eső.

Nem egyedi eset: az egész ország szomjazik

A mátrai tó állapota beleillik egy jóval nagyobb képbe. Az Index riportsorozatában bejárta az ország legfontosabb természetes vizeit, a Velencei-tó kiszáradó medrétől a rekordalacsony Dunáig – a tapasztalat mindenütt hasonló volt.

Az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László július végén rendkívüli készültséget rendelt el az aszály miatt: a Vízügyi Igazgatóság szakemberei az ország 74 százalékán rendkívüli védekezési fokozatban dolgoznak.

A vízhiány közben már régen nem csak természetvédelmi ügy. A tartós szárazság egyszerre sújtja a mezőgazdaságot, a hajózást, az energiaellátást és a turizmust, a strandok bezárása és a vendégéjszakák elmaradása pedig közvetlenül a helyi vállalkozásokat érinti.

A hosszabb távú megoldásokról szóló vitában egyre gyakrabban kerülnek elő a vízmegtartó beruházások és az előre meghatározott aszályfokozatok – vagyis olyan készültségi szintek, amelyek a talajnedvesség, a csapadékhiány és a tározók telítettsége alapján automatikusan lépnek életbe.

A Sástó esetében azonban ezek egyike sem segít gyorsan. Egy vízutánpótlás nélküli, mesterséges tónál a meder gyors feltöltéséhez egyetlen dolog kell: csapadék.

(Borítókép: Több fotóból számítógéppel összeállított panorámaképen a Sástó és a kilátó Gyöngyös közelében 2022. május 25-én. Fotó: Komka Péter / MTI)