Jabloko kizárását kezdeményező Rodina többféle jogsértéssel vádolta a pártot. A keresetben választási szabályok megsértése, külföldi finanszírozás, valamint szerzői jogi jogsértések is szerepeltek, miközben a párt háborúval kapcsolatos álláspontját szélsőségességként értelmezték.

A szerzői jogi kifogások között olyan állítások is szerepeltek, amelyek első látásra szokatlannak tűnnek. A Rodina szerint a Jabloko kampányában két szovjet dalból származó idézeteket is felhasználtak, emellett kifogásolták a ChatGPT segítségével készített képek használatát is. Egy 1945-ös, a Hirosima elleni amerikai atomtámadás után készült fénykép, valamint a Jabloko logója is bekerült a kifogásolt elemek közé.

A párt vezetője, Nyikolaj Ribakov visszautasította a vádakat. Szerinte a Rodina valójában azért támadja a Jablokót, mert annak politikai álláspontja eltér az orosz kormányzat politikájától.

A bíróság ugyanakkor helyt adott a keresetnek. A Központi Választási Bizottság és az ügyészség is támogatta a Jabloko kizárását, miközben a választási hatóság arról is beszámolt, hogy egyes jelöltek esetében külföldi finanszírozással kapcsolatos információk jutottak el hozzá.

A párt története alapján már önmagában az is figyelemre méltó, hogy egyáltalán felkerülhetett a szavazólapra. A Jabloko utoljára 1999-ben jutott be a parlamentbe, amikor 5,93 százalékot szerzett. A későbbi választásokon fokozatosan visszaszorult: 2021-ben a hivatalos eredmény szerint már csak a szavazatok 1,34 százalékát kapta.

A pártnak azonban továbbra is vannak regionális képviselői, többek között Szentpéterváron, Pszkov megyében és Karéliában. Ez biztosította számára azt a jogot, hogy a parlamenti választáson mentesüljön az induláshoz szükséges aláírásgyűjtés alól.