A hőkupola immár másodjára érte el hazánkat ezen a nyáron, hatásaiban pedig semmilyen szempontból nincs köszönet. A természet, illetve mi magunk is igyekszünk a lehető legjobban átvészelni a hirtelen jött hőséget. Korábban már elmagyaráztuk, miért elengedhetetlenül fontos a hidratálás – a vízivás és az ásványi anyag pótlás egyaránt –, illetve melyek azok a tévhitek ezzel kapcsolatban, amelyek nem hoznak valódi hatást az extrém időjárási körülmények között.

Tény, hogy az idegrendszer nem viseli jól a nagy meleget, először az agyunkat éri el a felforrósító állapot, ami jelentős stressz alá helyezi a szervezetet. Már néhány héttel ezelőtt, az első hőkupola időszaka alatt írtunk arról, hogy a kutatók ugyan még nem térképezték fel eléggé, azt azonban már most jól látják, hogy a mentális egészségünk is komoly károkat szenved a hőhullámok hatására. A tudósok jelenleg is intenzíven vizsgálják azokat a biológiai mechanizmusokat, amelyek a hőség agykárosító hatásai mögött állnak. A laboratóriumi és valós környezetben végzett kísérletek (például tűzoltók körében) rámutattak, hogy

Úgy vélik, ennek oka a test hőszabályozási folyamata, amely során a szervezet elvonja a vért és az energiát az agytól annak érdekében, hogy lehűtse a létfontosságú szerveket. Ez a folyamat pedig ingerlékenységgel végződhet, hiszen a legtöbben nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a testünk ily módon cselekedjen.

Pszichésen is megterhelő a hőség

Mészáros Dóra pszichológus elmondása szerint ilyenkor a testünk folyamatosan megküzdési, úgynevezett túlélő üzemmódban van. Emiatt az érzelemszabályozásra már jóval kevesebb energiánk marad, tehát logikus, hogy jóval hamarabb veszítjük el a türelmünket, vagy adott esetben indokolatlanul kapjuk fel a vizet. A problémamegoldó képességünk jelentősen csökken a hőség okozta megküzdési üzemmód miatt, így nem meglepő, ha impulzívabb döntéseket hozunk ebben az időszakban. A pszichológus kiemelte,

nem feltétlenül változik meg az, ahogyan gondolkodunk vagy érzünk, inkább arról van szó, hogy hamarabb elérhetjük azt a pontot, amikor nehezebben tudjuk szabályozni a reakcióinkat.

Susan Albers, a Cleveland Clinic pszichológusa is megerősíti mindezt, a szakember azt is hangsúlyozta, ez a merőben szokatlan mennyiségű stressz megemeli a kortizolszintünket is – a stresszhormont. Ez még inkább meríti az érzelmi energiaszintünket, melynek következtében még kevésbé valószínű, hogy képesek leszünk tiszta fejjel, logikusan végiggondolni egy problémásabb helyzetet.

Még fontosnak tartotta hozzátenni, a nagy hőségben az alvásunk minősége sem ugyanolyan. Az pedig, hogy rosszabbul alszunk, egy átlagos napra is rányomhatja a bélyegét. Albers elmagyarázta, a kialvatlanság türelmetlenséget és feszültséget teremt bennünk. Mint mondta, több kutatás is alátámasztja, az extrém melegben megnő az agresszióra és erőszakra való hajlam, ahogy az öngyilkosságok száma is emelkedik.

A WHO álláspontja szerint, „a nappali és éjszakai magas hőmérsékleti viszonyok hosszabb ideig tartó fennállása kumulatív terhelést jelent az emberi szervezet számára, növelve a hőhatás miatti megbetegedés és halálozás kockázatát”. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei kifejtették, a hőhullámok rövid idő alatt gyakran közegészségügyi vészhelyzeteket váltanak ki, megnövekedett halálozási arányt, valamint egymást követő társadalmi-gazdasági hatásokat – például a munkaképesség és a munkaerő-termelékenység csökkenését – eredményezhetnek. Mindemellett kitértek arra is, hogy az egészségügyi szolgáltatások kapacitásának csökkenését is kiválthatja a hőség, ha a hőhullámokat áramellátási zavarok kísérik, és ezek megzavarják az egészségügyi intézmények, a közlekedés és a vízellátó infrastruktúra működését. Ezek összessége sem tesz túl jót az emberi pszichének, mi több tovább emelheti azon tényezők számát, amik stresszt és szorongást váltanak ki, magyarán tetézik a mentális egészségügyi problémákat.

Válságban a mentális egészségünk

Nemcsak a hőség, hanem összességében a klímaváltozás is rossz hatással van a mentális egészségünkre. Ennek oka egyrészt a klímaszorongás, másrészt a változások okozta fizikai tünetek is, melyek sokak esetében sosem tapasztalt panaszok megélését jelentik – mint például migrénes fejfájást vagy vérnyomásproblémákat. Miskó Krisztina márciusban megjelent tanulmányában úgy fogalmaz, „az elmúlt években egyre több kutatásban vizsgálták a klímaválság mentális egészségre gyakorolt hatásait, amelyek három fő dimenzióba sorolhatók: közvetlen, közvetett és hosszú távú pszichológiai következmények”. Mint írja,

• a közvetlen hatások közé tartoznak a természeti katasztrófák nyomán jelentkező akut pszichés zavarok – például a poszttraumás stressz zavar és a depresszió,
• a közvetett hatások felismerését összetettebbnek tartja – ide sorolható a szorongás, a depresszió és a szerhasználat fokozódása (amelyek megfigyelései szerint a jövő bizonytalanságából, a létbiztonság csökkenéséből, az erőforrásokért folytatott versenyből és az infrastruktúrák sérülékenységéből fakadnak),
• a hosszú távú pszichés hatások új fogalmak megjelenéséhez is vezettek: klíma- és ökogyász, a klíma- és ökoszorongás, az ökobűntudat, a szolasztalgia és a bioszférikus aggodalom.

Vizsgálatában arra is kitért, hogy a mentális egészség nem egyszerűen a pszichés betegségek hiányát jelenti, hanem azt is, hogy érzelmileg rugalmasak vagyunk, pszichoszociális szempontból pedig rendben van a jóllétünk. Mindez pedig úgy manifesztálódik, hogy harmonikusan vagyunk képesek élni az életünket, egyéni célokkal rendelkezünk, amelyeket meg is akarunk, tudunk valósítani. Emellett rendelkezünk tartós emberi kapcsolatokkal, melyeket ápolni is szeretnénk. A mindennapi feszültségeket képesek vagyunk átvészelni, a helyén kezelni, nem küldenek padlóra a kedvezőtlen életesemények, hanem hajlandóak vagyunk (és tudunk is) alkalmazkodni. Nos, mindezt nehezíti a klímaváltozás okozta pszichés romlás.

A Környezetgazdálkodási Folyóirat 2023-as számában megjelent kutatás még arról is szólt, hogy a hőkupola és az ezzel járó hőség gyakrabban vált ki stresszt azokban, akik alacsonyabb iskolázottsággal rendelkeznek, nincs egészségbiztosításuk vagy vidéki területen élnek. A megküzdési mechanizmusok feltárása során arra a megállapításra jutottak, hogy a stresszérzelem teljes mértékben közvetítő hatást fejtet ki.

A hőség az egészségügyi tevékenységek csökkenéséhez és a gyakoribb alkoholfogyasztáshoz vezetett, ami alacsonyabb pszichológiai jóllétet eredményezhet

– írták.

Így segíthetünk magunkon

Tény, hogy mindenki másképp reagál a hőségre, hisz mind ismerünk olyanokat, akik kifejezetten kedvelik a meleg időjárást, ahogy olyanokat is, akik ilyenkor legszívesebben ki sem tennék a lábukat otthonról. Ennek többek között az is az oka, hogy nehezebben viselheti a hőkupola extrémitásait az, akinek már alapvetően is többféle stresszhatással kellett megküzdenie a hétköznapokban. Az idegrendszerünknek nincs olyan rendszerező képessége, hogy a különböző stresszhatásokat egyesével kezelje, hanem egymásra rakódnak a feszültségek.

Mészáros Dóra szerint az önismeretnek kiemelt szerepe lehet az ilyen megterhelő időszakokban. Emberi kapcsolatainkat is nehezebben tudjuk menedzselni a nagy melegben – amennyiben az megterhel bennünket –, így fontos, hogy tisztában legyünk szükségleteinkkel és határainkkal. Mint a szakember mondja, fontos „annak felismerése is, hogy a testi állapotunk hogyan befolyásolja a lelki működésünket. Ha ezt észrevesszük, nagyobb eséllyel tudunk tudatosabban reagálni”.

Ahogy a Környezetgazdálkodási Folyóirat kutatói megállapították,

Emellett a testmozgás is támogathatja pszichénket a megterhelő időszakban, ám nem az erőteljes kardióra kell feltétlenül gondolnunk, sokkal inkább az alacsonyabb megterhelésű jógára, piláteszre vagy az egyszerű sétálásra. Javasolják az úszást is, kiemelve, nem ekkora hőségben kéne törekednünk személyes rekordjaink megdöntésére.

Emma Lawrence az Oxford-i Egyetem pszichológus doktora erőteljesen javasolja, hogy töltsünk sok időt közösségben ilyenkor, mivel a másokkal együtt töltött idő javítja mentális állapotunkat. A pozitív élmények gyűjtése elengedhetetlen az olyan pszichésen megterhelő időszakokban, mint egy hőkupola. Ennek egyik kiemelt oka, hogy egy ilyen tapasztalás megerősíti sokak legnagyobb félelmét, a klímaváltozás jelenlétét. A klímaszorongáson pedig – mint a legtöbb szorongáson – az old a leginkább, ha beszélgetünk róla másokkal. És egyéb stresszes és feszült helyzeten is kiválóan segít, ha megosztjuk azokat olyan emberekkel, akikben megbízunk, akikkel szeretetkapcsolatban vagyunk.

(Borítókép: Emberek Budapesten 2026. augusztus 2-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)