A legfrissebb jogállamisági jelentés (amelynek eredeti változata itt tekinthető meg és a Magyarországra vonatkozó megállapítások a 37. oldalon olvashatók) kiemeli, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv, valamint az általános feltételességi mechanizmus keretében folytatott párbeszéd nyomán több jogszabályi reform is előrehaladt Magyarországon. Emellett további alkotmánymódosítások előkészítése zajlik az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes intézményrendszer, valamint a fékek és ellensúlyok rendszeréhez kapcsolódó intézményi kérdések terén.

A jelentés szerint az Országos Bírói Tanács továbbra is gyakorolta a 2023-as igazságügyi reformmal megszerzett hatásköreit, a Kúria pedig továbbra is biztosította az ítélkezési gyakorlat egységességét, ugyanakkor az alsóbb fokú bíróságokon az ügyelosztás átláthatósága nem javult.

A bizottság szerint a legfőbb ügyész megválasztásának módja és az ügyészség hierarchikus felépítése továbbra is magában hordozza az egyes ügyekbe történő indokolatlan politikai beavatkozás kockázatát. Az igazságszolgáltatásban dolgozók bére emelkedett, de nem születtek intézkedések a béremelések strukturált végrehajtására. A jelentés összességében hatékonynak értékeli az igazságszolgáltatás működését, de azt ajánlja hogy Magyarország tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy a béremelések az igazságszolgáltatás díjazására vonatkozó európai normák figyelembevételével, szervezett és kiszámítható módon valósuljanak meg.

Felpörgött a korrupció elleni harc

A korrupcióellenes intézkedésekről szólva a bizottság kiemelte, a 2026 júniusában elfogadott jogszabályok célja az Integritás Hatóság és a Korrupcióellenes Munkacsoport hatékony működését akadályozó tényezők felszámolása. A korrupciós bűncselekmények miatt benyújtott vádiratok száma nőtt, ugyanakkor a magas szintű korrupciós ügyekben továbbra sem alakult ki meggyőző eredményességi mutató. A testület szerint Magyarországnak további intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben megfelelő számú vizsgálat, vádemelés és jogerős bírósági ítélet szülessen.

A testület emlékeztetett arra is, hogy Magyarország kérelmére megerősítették az ország részvételét az Európai Ügyészségben (EPPO). Az új szabályozás megerősíti az Integritás Hatóságot és javítja a vagyonnyilatkozati rendszert, ugyanakkor továbbra sem született átfogó lobbiszabályozás, és a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságával kapcsolatos hiányosságok is fennmaradtak. A testület ajánlása szerint Magyarországnak átfogó jogszabályi reformok elfogadásával erősítenie kell az integritási keretrendszert a lobbitevékenység és a „forgóajtó-jelenség” szabályozása terén.

Figyelni kell, hogy átlátható legyen az állami hirdetések elosztása

A médiával kapcsolatban a bizottság megállapította, a médiatörvény júniusban elfogadott módosítása reformokat vezet be a nemzeti médiaszabályozó hatóság működésében, valamint a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításában és finanszírozásában. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet a jelentés – az állami hirdetések elosztásának átláthatóságát és méltányosságát továbbra sem rendezték. Bár felgyorsult a közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyek elbírálása, az adatokhoz való hozzáférés köre továbbra is korlátozott. A jelentéstételi időszak jelentős részében több újságíró és médiaszakember is komoly nehézségekkel szembesült munkája során – olvasható a jelentésben.

Búcsú a rendeleti kormányzástól

A dokumentum kitér arra is, hogy az előző magyar kormány széles körben alkalmazta rendkívüli felhatalmazásait, ami aláásta a jogbiztonságot és kedvezőtlenül hatott a vállalkozások egységes piaci működésére. A veszélyhelyzet 2026. május 13-i megszűnését követően az új kormány nem hosszabbította meg annak hatályát.

A bizottság ugyanakkor rámutat arra is, hogy a stratégiai ágazatokban működő külföldi vállalatok továbbra is fokozott állami szabályozási nyomással szembesülnek, a versenyjogi szabályok szelektív alkalmazását lehetővé tevő jogi keret pedig tovább gyengíti a jogbiztonságot.

Gondok vannak a megfigyelési eljárások garanciáival

A jelentés „változatlanul aggályosnak” nevezi a titkos megfigyelésekre vonatkozó eljárási garanciák és a hatékony felügyelet hiányát. Pozitív fejleményként említette, hogy megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ugyanakkor a testület szerint a független civil szervezetek működését akadályozó tényezőket még nem számolták fel.

A bizottság azt ajánlja Magyarországnak, hogy továbbra is biztosítsa a civil szervezetek munkáját akadályozó tényezők megszüntetését – többek között az ezt korlátozó jogszabályok hatályon kívül helyezésével –, valamint tovább erősítse a biztonságos és támogató civil környezetet.

A tájékoztató, ahol váratlanul előjött Szijjártó Péter és Sulyok Tamás is

A jelentést bemutató sajtótájékoztatón Henna Virkkunen, a testület alelnöke hangsúlyozta, Magyarországon több területen jelentős reformok zajlanak, amelyek számos korábbi jogállamisági ajánlás végrehajtását szolgálják, a testület pedig továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a fejleményeket.

Michael McGrath uniós biztos egy Szijjártó Péter volt külügyminiszter új munkakörével kapcsolatos kérdésre elmondta, a bizottság nem kommentál egyedi ügyeket. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Magyarországról szóló jogállamisági jelentés ajánlása szerint az országnak átfogó jogszabályi reformokkal kell megerősítenie az integritási keretrendszert,

A Sulyok Tamás köztársasági elnököt érintő kérdéssel kapcsolatban az igazságügyi biztos elmondta, az Alaptörvény 17. módosításáról – amely a kérdés jogi alapját képezi – a Velencei Bizottság várhatóan hamarosan véleményt tesz közzé.

(Borítókép: Henna Virkkunen, az Európai Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős biztosa a sajtónak nyilatkozik a Berlaymont épületben, 2026. július 17-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)