BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 12. 7 percnyi olvasás
A mesterséges intelligencia átalakította a webes keresés több évtizedes alapmodelljét, amely korábban a tartalomgyártók és a felhasználók közötti kényes egyensúlyra épült. A Google AI Overviews (AI összefoglalók) és a generatív válaszok terjedésével a böngészők már nem közvetítenek forgalmat a weboldalakra, hanem helyben adják meg a választ. Ez a szerkezeti átalakulás alapjaiban fenyegeti a független weboldalak, újságok és tartalomkészítők üzleti modelljét.
Az Indamedia idén is megrendezi Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az AI Summit Budapestet 2026. szeptember 7–8-án a Városligetben!
Több mint két évtizeden keresztül a nyílt internet működése egy hallgatólagos megállapodáson alapult: a tartalomgyártók, független bloggerek és hírportálok nyilvánosan elérhetővé tették a cikkeiket és elemzéseiket, cserébe a keresőmotorok átirányították hozzájuk az információt kereső felhasználókat. Ez az átkattintásokon alapuló ökoszisztéma gondoskodott az oldalletöltésekről, a hirdetési bevételek és a tartalomgyártás fenntarthatóságáról. A The Ringer mélyelemzése szerint azonban ez az egyensúly végérvényesen felborult, amikor a Google és a többi technológiai óriás a mesterséges intelligenciát állította a keresési élmény középpontjába.
A változás lényege a keresőmotorok funkciójának alapvető átalakulásában rejlik. Míg a Google korábban mutatóként és iránytűként szolgált, amely elkalauzolta a felhasználót a releváns forráshoz, az új AI Overviews (összefoglalók) és a generatív válaszmodellek célja, hogy a felhasználókat megtartsa a szolgáltatás felületén. A rendszer bekebelezi a weboldalakon felhalmozott tudást, majd a saját felületén szintetizálja a választ. Ennek eredményeként a felhasználó megkapja az információt anélkül, hogy valaha is rákattintana a tartalom eredeti készítőjének hivatkozására. A Google gazdagodik, a tartalomgyártó pedig éhen hal.
Ez is érdekelheti
Manapság a Google-ben információk keresése azt jelenti, hogy szembe kell nézni az AI Overviews-zal, a Gemini által működtetett keresőrobottal, amely a találati oldal tetején jelenik meg. Az AI Overviews nehéz időszakon ment keresztül a 2024-es indulása óta, a felhasználók haragját váltotta ki a szórt pontossága miatt , de egyre jobb, és általában a helyes választ adja. A The New York Times új elemzése megpróbálta felmérni az AI Overviews pontosságát, és az esetek 90 százalékában helyesnek találta azt. A másik oldala az, hogy a mesterséges intelligencia válaszainak tizede téves, és a Google számára ez azt jelenti, hogy a nap minden percében több százezer hazugság jelenik meg.
A statisztikák és iparági mérések drámai visszaesést mutatnak a hagyományos weboldalakra érkező organikus forgalomban. Az úgynevezett 'nulla kattintásos' (zero-click) keresések aránya folyamatosan növekszik, ami azt jelenti, hogy a keresések több mint fele már úgy fejeződik be, hogy a felhasználó egyetlen külső linkre sem kattint rá. Ez a jelenség különösen súlyosan érinti az oktatási, szórakoztatóipari, receptgyűjtő és technológiai kalauzokat kínáló portálokat, ahol az egyszerűbb kérdésekre az AI azonnal, közvetlenül ad választ.
Google AI Overview rendszerével szemben a taratalomgyártóknak újra kell szervezniük magukat és a jövödelemtermelő modelljüket / Illusztráció: Getty Images
Az AI-alapú keresés terjedése nemcsak gazdasági, hanem minőségi aggályokat is felvet. Mivel az algoritmikus összegzők hatalmas adatmennyiségből táplálkoznak, gyakran emelnek be ellenőrizetlen, pontatlan vagy egyenesen félrevezető információkat az összefoglalóikba. A kontextusukból kiszakított adatok és a hallucinációként ismert jelenségek miatt a felhasználók sokszor téves információkat fogadnak el hiteles válaszként, miközben az eredeti forrásellenőrzés lehetősége elhalványul.
Ráadásul az új modell ördögi kört teremt: ahogy a független weboldalak bevételei elapadnak a forgalomvesztés miatt, úgy csökken a minőségi, emberi erőfeszítéssel előállított tartalom mennyisége is a weben. Mivel a mesterséges intelligencia éppen ezekből az emberi cikkekből és kutatásokból tanul, a minőségi tartalom hiánya hosszú távon lerontja az AI-modellek minőségét is. A webet elárasztják az olcsón generált, kizárólag a keresőalgoritmusok kiszolgálására összeállított szintetikus felületek.
A tartalomkészítők és médiakiadók válaszút elé kerültek. Sok nagy médiaház jogi útra terelte az ügyet, és a szellemi tulajdonuk engedély nélküli felhasználásával vádolja a technológiai cégeket, míg mások egyedi licencmegállapodásokat kötnek az AI-fejlesztőkkel, hogy pénzzé tegyék a tartalmaikat. Ugyanakkor a kisebb, független oldalak számára a fennmaradás kulcsa a zártabb közösségek építése lehet: a hírlevelek, az előfizetéses rendszerek és a közösségi platformok válhatnak a minőségi tartalom új menedékeivé.
A nyílt internet hagyományos korszaka ezzel lezárult. A jövő keresési és tájékozódási élményét egyre inkább az intelligens asszisztensek és zárt platformok határozzák meg, ahol az információ áramlása már nem szabadon, hanem a nagy technológiai rendszerek kapuőreinek szigorú felügyelete alatt zajlik. Költői kérdés: kinek jó ez?
Napi