Komoly politikai és diplomáciai vita bontakozott ki az Ibar folyó lehetséges átalakítása körül, miután Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy Belgrád megvizsgálja a folyó egy szakaszának áthelyezését. A terv máris heves reakciókat váltott ki Koszovóban és Albániában, miközben egy vízügyi szakértő szerint a projekt a jelenlegi európai és nemzetközi szabályok mellett aligha valósítható meg Szerbia egyoldalú döntésével.

Nem lehet csak úgy rakosgatni az Ibart

Jovan Despotović nyugalmazott hidrológus professzor a FoNet szerb hírügynökségnek azt mondta: az Ibar folyásának megváltoztatása nem olyan beruházás, amelyet rövid idő alatt, egyszerű műszaki beavatkozással végre lehetne hajtani.

Szerinte egy ilyen projekt lényegében dombok és hegyek elbontását, illetve jelentős tájátalakítást igényelne. Despotović két alapvető okot emelt ki, amiért szerinte a Vučić által felvetett elképzelés nem valósítható meg gyorsan.

– fogalmazott az N1 szerb hírportál szerint.

Nemzetközi folyó, nem belügy

A vita egyik legfontosabb kérdése, hogy Szerbia valóban saját belügyeként kezelheti-e az Ibar sorsát. Vučić korábban úgy reagált az albán és koszovói bírálatokra, hogy nem érti, mi köze lenne Albániának a kérdéshez, amelyet Szerbia belső ügyének tekint.

Despotović szerint azonban a folyó nemzetközi vízfolyásnak számít. Ennek egyik oka, hogy 

• az Ibar forrása Montenegróban található, 
• majd a folyó Szerbián és Koszovón keresztül halad. 

Emiatt az Ibar vízhozamát és folyását érintő jelentősebb beavatkozások nem kezelhetők egyszerűen egyetlen ország belső infrastrukturális projektjeként.

A professzor szerint egy ekkora léptékű beruházás előtt évekig tartó vizsgálatokra lenne szükség, és a projektnek nemzetközi engedélyezési folyamaton is át kellene mennie. Despotović külön kiemelte a bécsi székhelyű Duna Bizottság szerepét, amelynek jóváhagyása szerinte szükséges lenne.

Ez jelentősen átírhatja a szerb elnök által felvázolt forgatókönyvet. Vučić ugyanis egyelőre nem konkrét beruházásról beszélt, hanem arról, hogy munkacsoport vizsgálja meg, milyen beavatkozásra lehet szükség a Ribarici térségében.

Az Ibar ügye már diplomáciai konfliktust is okoz

Az Ibar folyásának lehetséges megváltoztatása nem önmagában váltott ki politikai feszültséget. A folyó a Gazivode mesterséges tavat is táplálja, amelynek stratégiai jelentősége van a térségben.

A szerb vezetés ezt követően vetette fel az Ibar vízfolyásának esetleges átalakítását.

A felvetésre Albánia is reagált, és Brüsszelhez fordult az ügyben. A tiranai kormány szerint a folyó sorsának megváltoztatása nem pusztán szerbiai kérdés, hiszen egy nemzetközi vízfolyásról van szó, amelynek vízhozama és használata több ország érdekeit érintheti.

Vučić ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Szerbia egyelőre csak vizsgálja a lehetőségeket, és végleges döntés nem született. A munkacsoport feladata annak meghatározása lesz, hogy egyáltalán milyen műszaki beavatkozás jöhet szóba.

Évekig tarthatna, ha egyáltalán megvalósítható

A hidrológus álláspontja alapján a folyó áthelyezése lényegesen összetettebb vállalkozás lenne annál, mint amit a politikai nyilatkozatok sugallnak. Egy folyó természetes medrének jelentős megváltoztatása nemcsak nagyszabású földmunkákat, hanem a vízjárás, a környezeti hatások, a vízellátás és az érintett területek biztonságának részletes vizsgálatát is szükségessé tenné.

 Egy jelentős vízügyi beruházás ezért nemcsak műszaki és pénzügyi, hanem nemzetközi jogi kérdéssé is válhat.

A vita így könnyen túlmutathat a Gazivode-tó körüli konfliktuson. Ha Belgrád valóban megpróbálná megváltoztatni az Ibar folyását, az a térség vízgazdálkodására, a mezőgazdaságra, az ipari és lakossági vízellátásra, valamint a folyó mentén élő közösségekre is hatással lehetne.

Egyelőre azonban nincs szó megkezdett beruházásról. A szerb kormány első lépésként a lehetséges műszaki megoldásokat vizsgálhatja. A szakértői vélemény szerint viszont már az is komoly akadályokba ütközhet, hogy a tervet egyáltalán engedélyeztessék.