GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 11. 4 percnyi olvasás
A vásárlók továbbra is megfontoltan költenek, ugyanakkor a magyar termékek iránt erős a bizalom.
A magyar kiskereskedelem 2026 első felében már érezhetően maga mögött hagyta a korábbi, infláció által meghatározott időszakot, de ez nem jelenti azt, hogy visszatért volna a korábbi fogyasztási dinamika. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatással megtisztítva 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, havi összevetésben azonban 0,4 százalékkal csökkent. Az első hat hónapban 4,5 százalékos volt a növekedés éves alapon. A számok alapján tehát van forgalombővülés, de a kereskedők tapasztalatai szerint a vásárlók továbbra is óvatosak, és az árak változására különösen érzékenyen reagálnak. A magyar termékeknek fontos szerep jut a forgalom megtartásában.
A Penny és a CBA közösen kiadott értékelése szerint az év első felének egyik legfontosabb tanulsága, hogy az árak mérséklődése önmagában nem elég a forgalom látványos növeléséhez. A kereskedőknek közben egyre keményebb versenyben kell helytállniuk.
A diszkontláncok egymással is versenyeznek, de a hipermarketek és más élelmiszer-üzletek is egyre aktívabban használják az akciókat. A vásárlók így folyamatosan találkoznak kedvezményekkel, ami a láncokra is komoly árazási nyomást helyez.
A Penny ennek kapcsán „deflációs környezetről” beszél és akár az árak mérséklődéséről, de a vállalat szerint az értékesített mennyiség nem növekedett ugyanilyen ütemben. „A diszkontláncok közötti árverseny tovább fokozódott, miközben a hipermarketek is egyre aktívabban kapcsolódtak be a promóciós versenybe.
A deflációs környezet ugyan mérsékelte az árakat, ez azonban nem járt együtt az értékesítési volumenek hasonló mértékű növekedésével
– mondta Bálint Zoltán, a Penny Magyarország beszerzési igazgatója.
Ez a kiskereskedelem számára fontos jelzés:
miközben a fogyasztók számára kedvezőbbé válhatott az árkörnyezet, a háztartások továbbra is megnézik, mire költenek.
A forgalom növeléséért ezért a kereskedőknek nem elég egyszerűen olcsóbbnak lenniük, az akciókkal és a megfelelő termékkínálattal is meg kell győzniük a vásárlókat.
A CBA tapasztalatai hasonló képet mutatnak, bár a lánc elsősorban a beszerzési oldal nehézségeit emeli ki. A kereskedőknek egyszerre kell alacsonyan tartaniuk az árakat, biztosítaniuk a megfelelő készleteket és kiszámítható kapcsolatot fenntartaniuk a beszállítókkal. „A legnagyobb kihívást továbbra is a költséghatékonyság és a versenyképesség egyensúlyának megteremtése jelentette” – mondta Noszlopy Zoltán, a CBA Kereskedelmi Kft. kereskedelmi igazgatója.
A második fél évben ezért továbbra is kulcsszerepe lehet annak, hogy melyik lánc milyen árakon tudja beszerezni a termékeket, és ebből mennyit tud átadni a vásárlóknak. A beszállítói árak mellett
A vásárlók oldaláról mindez újabb akciókat és intenzív árversenyt jelenthet. A kereskedelmi láncok számára viszont egyre nehezebb lesz úgy csökkenteni az árakat, hogy közben a költségeik és a marzsuk is kezelhető maradjon.
Miközben a boltok között zajlik az árverseny,
a Penny és a CBA egyaránt úgy látja, hogy a magyar termékek iránt nem csökkent a kereslet.
Különösen a friss áruknál – például a tejtermékek, húsok és pékáruk esetében – lehet fontos szempont a vásárlóknak, hogy magyar eredetű terméket választanak. Ez a kereskedők szerint a hazai beszállítókkal fenntartott kapcsolatok értékét is növeli.
A CBA a magyar gyártók és termelők arányának bővítését tervezi, a Penny pedig azt közölte, hogy választékának mintegy kétharmada magyar beszállítóktól érkezik.
„A magyar beszállítók és a hazai termékek továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a Penny kínálatában. Hosszú távú partnerként tekintünk a magyar gyártókra és termelőkre, hiszen a hazai eredet a vásárlók számára is fontos érték, különösen a friss termékek esetében” – mondta Bálint Zoltán.
A magyar eredet azonban nem jelenti azt, hogy a vásárlók bármekkora felárat elfogadnak. Az árérzékenység továbbra is meghatározó, vagyis a hazai termékeknek is versenyképes áron kell megjelenniük a polcokon.
Ebben a környezetben felértékelődhetnek az olyan jelölések, amelyek a fogyasztók számára egyértelművé teszik egy termék eredetét. A Magyar Termék Nonprofit Kft. szerint ismert védjegyrendszerüket jelenleg mintegy 250 vállalat használja, több mint 6000 terméken. A szervezet szerint a hazai eredet egyre fontosabb megkülönböztető tényező lehet a piacon.
„A Magyar Termék védjegy abban segíti a vásárlókat, hogy a boltok polcain gyorsan felismerjék az ellenőrzött eredetű termékeket” – fejtette ki ennek kapcsán Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Mint a Világgazdaság oldalán megírtuk, idén húszéves a Magyar Termék Nonprofit Kft., vagyis a nonprofit vállalkozás két évtizede foglalkozik azzal, hogy a „magyar” jelölés a polcokon ne csak állítás, hanem ellenőrzött tartalom legyen. A cég 2025 nyarán 1040 fős reprezentatív mintán végzett kutatást, melyből kiderült, hogy a magyar emberek nemcsak hogy felismerik a hazai eredetű termékeket, de egyre jobban bíznak bennük. Az idén húszéves Magyar Termék Nonprofit Kft. védjegyét a fogyasztók 90 százaléka ismeri, és közel 75 százaléka rendszeresen vásárolja. A védjegyrendszer 2006-ban 13 cég összefogásával indult, ma már 250 vállalkozás közel 6000 terméke tartozik alá, amelyek éves szinten 4700 milliárd forint árbevételt generálnak.
A július elején napvilágot látott szakértői várakozások a fogyasztás szerkezetének átrendeződésére és a szolgáltatások súlyának növekedésére hívják fel a figyelmet a lassú visszarendeződés mellett. Ez nem mond ellent a Penny és a CBA előrejelzéseinek, amik alapján az év hátralévő részében nem várható alapvető fordulat a kiskereskedelemben. A verseny marad, az akciók szerepe pedig várhatóan tovább erősödik.
A Penny szerint
a fogyasztói bizalom, az inflációs folyamatok és az árfolyamok alakulása lehet meghatározó.
A vásárlók ugyanakkor nem kizárólag az árat nézik: a jó ár-érték arány, a minőség és a megbízható kínálat is fontosabbá válhat.
A CBA ennél is tovább megy:
a lánc számára az év egyik fontos eredménye az lenne, ha tovább növelné a magyar beszállítók szerepét, miközben versenyképes árakat tud biztosítani.
A két lánc várakozásai alapján tehát az év második fele a vásárlókért folytatott versenyről szól majd, melyben egyszerre lesz fontos az ár, az akció, a minőség és a termék eredete.
A nagy kérdés most az, hogy a magyar háztartások mennyivel lazítanak a korábbi takarékosságon.
Könnyen lehet, hogy a boltláncoknak továbbra is egymás elől kell majd elhódítaniuk a vásárlókat – elsősorban akciókkal és árakkal. Különösen akkor, ha az inflációs nyomás – például az iráni válsággal összefüggésben – újra erősödni fog.
Napi