GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 11. 3 percnyi olvasás
A német kormány egyelőre kitart álláspontja mellett.
Németországban az ipar és a lakosság körében is egyre nagyobb az elégedetlenség a villamosenergia-árak miatt, és fokozódnak a hálózat stabilitásával kapcsolatos aggodalmak is. A német szövetségi kormány ennek ellenére továbbra is kitart a szénalapú villamosenergia-termelés kivezetésének ütemterve mellett. A törvényi előírások szerint a 2030-ig hátralévő néhány évben további, összesen csaknem tíz gigawatt teljesítményű nagy szénerőművet kell lekapcsolni a hálózatról.
A Welt cikke szerint ugyanakkor a német kormánynak részletesen meg kell vizsgálnia, milyen hatással van a szénkivezetés az ellátásbiztonságra és a villamosenergia-árakra. A szénalapú villamosenergia-termelés megszüntetéséről szóló törvény értelmében a szövetségi kormánynak legkésőbb 2026. augusztus 15-ig, szombatig értékelő jelentést kell benyújtania a szénkivezetésről.
A szövetségi kormány azonban láthatóan nem tudja tartani ezt a határidőt. A törvényi határidő lejár, miközben Németország egy újabb villamosenergia-termelési technológia kivezetését egyelőre továbbra is lényegében vakon, annak következményeit teljes körűen nem ismerve folytatja.
Ennek oka, hogy egyelőre nem világos, meghozza-e a kívánt eredményt a szövetségi kormány által szeptemberre tervezett pályázat, amelynek keretében gázerőművek építéséhez nyújtanak állami támogatást. Katherina Reiche (CDU) gazdasági miniszter nem akar elhamarkodott döntést hozni arról, mekkora szénerőművi kapacitásra lesz szükség, ezért előbb megvárná, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e elegendő, földgázalapú helyettesítő erőművi kapacitás.
A tárca szóvivője a Weltnek megerősítette, hogy nem fogják tartani a törvényben előírt felülvizsgálati határidőt. Mint közölte, az időközben hatályba lépett, gázerőművek építéséről szóló törvény nem utolsósorban a szénkivezetés biztosítását szolgálja, ezért azt a közelgő értékelés során a lehető legteljesebb körűen és legmegfelelőbben figyelembe kell venni.
A kormánynak ugyanakkor van mozgástere, a szénkivezetés értékelésének augusztus 15-i határidejét akár több hónappal is túlléphetik. Az új gázerőművekhez nyújtott állami támogatások első aukcióját ugyanis csak szeptember 8-án tartják, a nyertes ajánlattevőket pedig a tervek szerint november 3-án hirdetik ki. Ráadásul ebben az első fordulóban mindössze 4,5 gigawattnyi kapacitásra írnak ki pályázatot, ami az erőmű-építési program teljes volumenének kevesebb mint a fele. A hosszú távú kapacitásokra vonatkozó második ajánlattételi fordulót pedig csak 2026. november 10-én hirdetik meg.
Mivel a minisztérium kifejezetten valamennyi pályázati forduló „eredményeit” kívánja megvárni, a szénkivezetés augusztus 15-re tervezett értékelésére várhatóan csak a második aukció lezárása után, vagyis legjobb esetben az év végén kerülhet sor.
Politikai szempontból ez vélhetően jelentős előnyt jelent. A szénkivezetés kényes kérdése Németországban meghatározó jelentőségű a villamosenergia-árak, a munkahelyek, az ellátásbiztonság, valamint az ország befektetési célpontként való vonzereje szempontjából. A szénkivezetésről szóló felülvizsgálati jelentés elhalasztásával a szövetségi kormány távol tarthatja a témát az ősszel esedékes három tartományi választás kampányától.
A szénkivezetésről szóló törvény szerint a jelenleg mintegy 30 gigawattnyi szénalapú erőművi kapacitást 2030. április 1-jéig 17 gigawattra kell csökkenteni. Ezt követően mindössze nyolc gigawattnyi kőszén- és kilenc gigawattnyi lignittüzelésű erőművi kapacitás maradhat üzemben.
Egy kritikus értékelő jelentésnek ezért kezdetben csak Észak-Rajna–Vesztfáliára nézve lennének közvetlen következményei. A klímavédelmi tiltakozások nyomására az RWE konszern megállapodott a tartományi kormánnyal arról, hogy már 2030-ra befejezi a szénkivezetést, vagyis nyolc évvel a törvényben meghatározott határidő előtt. A düsseldorfi tartományi kormány az RWE-vel kötött megállapodást azzal méltatta, hogy ennek révén 250 millió tonna lignit marad a földben.
Az, hogy a megállapodásnak megfelelően valóban leállítható-e már 2030. március 31-ig a Neurath F és G, valamint a Niederaußem K lignittüzelésű blokk, az értékelő jelentésétől függ. Ha a jelentés kritikus megállapításokra jut, mert emelkednek a villamosenergia-árak, vagy veszélybe kerülni látszik az ellátásbiztonság, az RWE-t kötelezhetik arra, hogy a három erőművi blokkot 2033-ig „tartalékként” rendelkezésre álló állapotban tartsa.
Az Észak-Rajna–Vesztfália tartomány és az RWE közötti különmegállapodást azonban szintén egyre több bírálat éri. A kritika lényege, hogy pusztán tartalékként a ligniterőművi blokkok nem sokat érnek: a villamosenergia-árak tovább emelkedhetnek, ha ezek az erőművek nem vehetnek részt a piaci kereskedésben. Azt is megkérdőjelezik, hogy a hosszú felfutási idővel működő ligniterőművek valóban alkalmasak-e a rövid távú hálózati zavarok kezelésére.
Nicole Grünewald, a kölni Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK) elnöke legutóbbi nyiltkozatában azt követelte, hogy 2033 után is hosszabbítsák meg a szénalapú villamosenergia-termelés időszakát. „A 2030-as irreális dátumot most nem szabad egyszerűen felváltani egy újabb irreális dátummal, 2033-mal. A tartománynak és a szövetségi kormánynak végre világos és érthető stratégiát kell kidolgoznia arra, hogy a jövőben honnan származik majd a biztonságosan rendelkezésre álló és megfizethető energia. Ellenkező esetben Németország dezindusztrializációja rohamos ütemben folytatódik” – mondta Grünewald.
Napi