BelföldSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 11. 1 percnyi olvasás
Augusztus 13-án tárgyalják.
Utólagos normakontrollt kért a Fidesz az Alaptörvény 16. és 17. módosításának egyes pontjai miatt. A köztársasági elnök megbizatásának megszüntetése mellett a képviselői cikluskorlát, az alkotmánybírák mandátumának megszüntetése is az Alkotmánybíróság napirendjére került. Ezekről a kérdésekről augusztus 13-án dönthet a Polt Péter által elnökölt taláros testület.
A Mandiner összefoglalója szerint
az ellenzéki képviselők utólagos normakontroll keretében kérik a záró és vegyes rendelkezések közé beiktatott, a köztársasági elnök mandátumát azonnali hatállyal megszüntető 34. pont visszamenőleges megsemmisítését.
A Donáti utcai testülethez benyújtott 56 oldalas beadvány különleges jogi érvelésre épül. Mivel az Alkotmánybíróságnak nincs jogköre az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatára, a képviselők eljárási szabálytalanságra hivatkoznak. Az indítványozók szerint az Országgyűlés kormánytöbbsége
visszaélt az alkotmánymódosító hatáskörével, amikor azt általános érvényű normák alkotása helyett egy konkrét személy elmozdítására, azaz egyedi közhatalmi döntés meghozatalára használta fel.
– Ez az eljárás a beadvány szerint sérti az Alaptörvény eljárási követelményeit, így a módosítás közjogilag érvénytelen. A képviselők emellett egy váratlan jogi lépést is javasolnak: indítványozták, hogy az Alkotmánybíróság az érdemi döntés előtt kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál – írták.
Korábban írtunk róla, hogy arra is van esély, hogy kettős legitimáció alakuljon ki: ma ugyanis az Országgyűlés tiszás többsége megválasztja köztársasági elnöknek Baka Andrást. Ha az Alkotmánybíróság megsemmisítené az alaptörvény 17. módosításának köztársasági elnököt elmozdító passzusát, akkor Sulyok Tamás továbbra is köztársasági elnök.
Napi