Napra pontosan kilencven éve, 1936. augusztus 11-én vette kezdetét a román állam és nagyváradi premontrei rend közötti ingatlan per, amelynek korabeli jogi dokumentumait az elmúlt napokban  hozta nyilvánosságra közösségi oldalán a prépostság. Az iratok a temesvári piarista rend ügyéhez hasonlóan segíthetnek megoldani a rekord hosszú ideje húzódó eljárást.

A Szentszék által jóváhagyott okirat igazolja a prépostság önállóságát

A közétett dokumentumok Fiedler Istvántól, az egyesített szatmári és nagyváradi egyházmegye római katolikus püspökétől származnak. Ezek közül az egyikben a főpásztor az 1937. március 21-én érvényesített 461/1937. számú okiratában tanúsította, hogy a Premontrei Kanonokrend több mint nyolcszáz éve fennálló, kánonilag és törvényesen szervezett rend, amelynek nagyváradi prépostsága 1130-ban jött létre Szent István első vértanú tiszteletére. A püspöki tanúsítványban azt is rögzítették, hogy a nagyváradi prépostság 1802-ben egyesült a jászói és a leleszi premontrei prépostsággal, majd a trianoni békeszerződés után, amikor a rend nagyváradi javai román területre kerültek, a rend római központú generális káptalanja 1924-ben önálló, saját igazgatású és saját vagyonú intézménnyé deklarálta a nagyváradi monostort. A római Szent Kongregáció 1926-os határozata alapján a nagyváradi prépostságot régi címén tehát önálló kánoni prépostsággá emelték.

Maga a premontrei fő per a püspök által jegyzet dokumentum előtt alig egy évvel, 1936. augusztus 11-én vette kezdetét és jogerősen azóta sem zárult le. A kilencven éves hosszával az ügy akár pályázhatna is a világ leghosszabb polgári peres eljárása címre, amelynek jelenlegi nyertese a Guinness-rekordként nyilvántartott, 33 év 362 napig tartó Martin kontra Sample ügy. A befejezetlen per mellékletei között Fiedler István püspök által hitelesített másolatban fennmaradt egy Bihar vármegye törvényszéke által 1937. szeptember 13-án kelt végzés is, amely két fontos dolgot rögzít.

A telekkönyvi helyesbítés nem jelenthet tulajdonszerzést

• Az egyik, hogy az 1855. december 15-i telekkönyvi rendtartás 168. szakaszával nem lehet tulajdont szerezni. A bejegyzés szerint ez a rendelkezés kizárólag elírások vagy hasonló hibák kijavítására szolgált, és nem lehetett vele kicserélni azt a személyt vagy jogi személyt, aki a telekkönyvi lapon tulajdonosként szerepelt - ehhez perre lett volna szükség.
• A másik állítás az, hogy a törvényszék a pert levette a napirendről addig, amíg egy másik, a rend jogi személyiségét érintő eljárás el nem dől. Ez tehát nem jelentette az ügy megszűnését vagy elévülését, hhelyette a per „alvó” állapotba került, és nyitva maradt, egyelőre ítélet nélkül. Ebből az is következhet, hogy amiért az eredeti eljárásban nem született jogerős döntés, a nagyváradi premontrei ingatlanok jogi helyzete sem tekinthető véglegesen lezártnak, amelyet a most idézett kilencven évvel ezelőtti iratok is igazolhatnak.

A temesvári piaristák ügye lehet a megoldás kulcsa

A korabeli romániai joggyakorlatban gyakorinak számított, hogy a szerzetesrendek tulajdonjogát több alkalommal is vitatták, a Szentszékkel kötött konkordátum érvényét is megpróbálták megkerülni, hasonlóan a piarista rend temesvári iskolájának ügyéhez, amely végül 2008-ban a rend ingatlanjának visszaszolgáltatásával zárult. A nagyváradi prépostság ügy tétje most ebben áll, hogy végre jogerősen megállapítsák, a premontreieket nem lehetett volna puszta telekkönyvi „helyesbítéssel” megfosztani tulajdonuktól.

Eljárás a kilencvenéves évfordulón

Nem hozott ítéletet kedden a Szatmár Megyei Törvényszék Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát ügyében, amelyet napr apontosan az ingatlan per kilencvenéves évfordulóján tartottak. A bíróság a polgári perrendtartás 400. cikke alapján újra napirendre tűzte a pert, hogy tisztázza azt a kérelmet, amelyben az Európai Unió Bíróságához fordulást kérte előzetes döntéshozatali kérdésekkel. Az új tárgyalás időpontját 2026. október 20-án 12:30-ra tűzték ki, a tárgyalást a 10-es teremben tartják. Mindez azt is jelentheti, hogy a román bíróság nem söpörte félre az uniós jogi utat, hanem foglalkozik az indítvánnyal. Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei főapát megköszönte a hívek imádságát és kitartását.