BulvárSzerző: blikk 2026. 08. 11. 8 percnyi olvasás
Tömeges halpusztulás történt a Zagyva egyik jászsági, mesterséges gátak közé szorított szakaszán. Bár az ökológiai tragédiához sokat hozzátett a lassan hetedik hete tartó aszály és extrém hőség, a horgászok és a természetvédők szerint a folyó vize a jászberényi Városi-Zagyva befolyója alatt lett halálos a jászberényi és a jászteleki szennyvíztelepek nem megfelelő tisztítása, valamint olyan vízelvezető műtárgyak elhelyezése miatt, amelyek elzárják a víz útját, akadályozzák a halak és a többi élőlény hosszanti irányú mozgását.
Haltetemek, bűzös, zöld algás víz, rothadásszag – ilyen állapotok uralkodnak a Zagyva jászsági szakaszán. Könnyeiket morzsoló horgászok, természetvédők, önkéntesek próbálják menteni a menthetőt, pontosabban most a halál nyomait takarítani, másra nincs lehetőség. Hogy miként, hogyan lesz megint élet a halott, oxigénhiányos vízben, azt nem tudni, ráadásul az aszály miatt a víz is egyre kevesebb.
Borzasztó, ami a Zagyván történt / Fotó: ZagyvaMENTIk
Be kell zárni a Zagyván levő kapukat – állítják a természetvédők, akik szerint a szennyvíz mellett a folyók hosszanti átjárhatóságát akadályozó műtárgyak okoznak katasztrófát, holott a halvédelmi jog is előírja a halak élőhelyei közötti mozgás feltételeinek szabályozását.
– A közfelháborodás ellenére a közép-magyarországi vizekért felelős KÖTIVIZIG visszaépítette a sokak által ellenzett pusztamizsei kőgátat a Zagyvára – mondta a Blikknek Madarász Zoltán jászsági természetvédő. – Tudomásunk szerint a kőgát megépítése előtt nem volt sem környezetvédelmi, sem halvándorlási szakértői vizsgálat. Azt állították, a Zagyván nincs vándorló halfaj, mehet a kőgát. Ám a műtárgy a jelenlegi kisvízi viszonyok mellett nem biztosítja a folyó hosszirányú átjárhatóságát, a halak egy romló vízminőségű, oxigénhiányossá váló szakaszból nem tudtak elmozdulni, elpusztultak.
Csak haltetem van most a Zagyvában Jászberény közelében / Fotó: ZagyvaMENTIk
A pusztamizsei kőgát fölött 8–10 kilométerig visszaduzzasztott víztér alakult ki, amelyben most oxigénhiányos, fényhiányos, erősen leromlott folyószakaszok jöttek létre a Zagyván. A problémát a szakértők már több mint egy hónapja jelezték, de nem hittek nekik. Ráadásul a kőgát alatti részen az aszály miatt nincs víz, így a fenti részen a szennyezés, alatta a duzzasztás okozta vízhiány miatt pusztultak el állatok százai, egy ökológiai csapdába kerültek a halak, nem tudtak menekülni a mérgezett vízből.
– A KÖTIVIZIG már intézkedéseket rendelt el a folyó vízminőségének javítása és a halállomány védelme érdekében az érintett szakaszon, de ez eső utáni köpönyeg – folytatta a természetvédő. – A regenerációt mielőbb el kell indítani, ugyanakkor azt is meg kell akadályozni, hogy ugyanilyen körülmények ismét kialakulhassanak. Szeretnénk a pusztamizsei műtárgy engedélyezésének, környezetvédelmi és természetvédelmi előzményeinek felülvizsgálását kezdeményezni, mert ha most sikerülne is megmenteni a folyót, erre még egyszer nem lesz lehetőség.
A természetvédők szerint ökológiai szempontból nagy hiba volt a pusztamérgesi kőgát megépítése /Fotó: ZagyvaMENTIk
Több hete vízpótlás nélkül álló halastavakban is tömeges halpusztulás történt: a közvetlen veszteség 200 millió forint. A súlyos vízhiány következtében az Aranyponty Halászati Zrt. rétimajori és rétszilasi halastavain az elmúlt hetekben 185 tonna hal pusztult el. A tavak 6–8 hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, miközben a tartós hőség és a párolgás tovább csökkentette a vízszintet a szigorúan védett természetvédelmi területen. Több tó kritikusan sekély, egyes tavakban teljes vagy részleges halpusztulás következett be. A szakértők szerint azért volt kevés a víz a halastavakban, mert a tavak vízrendszerének felső területén mezőgazdasági öntözésre használták a vizet, ami nemes egyszerűséggel elfogyott.
Haltetemek a rétszilasi tóban, szívszaggató a látvány / Fotó: agroinform.hu
A Tisza Horgászegyesület elnöke, Süle Tamás elmondta: a halőreik megerősítették, hogy valós és súlyos a bejelentett probléma, s megkezdték a döglött halak begyűjtését. Nagy számban hullottak el a víz tisztaságra érzékeny halfajok, gyönyörű domolykók, harcsák, süllők. A pecások szerint nemcsak a kőgát, hanem a jászsági szennyvíz is gyilkolta a halakat. Az aszály miatt kevesebb friss víz érkezett a mederbe, ezzel a vízmű, a TVR Zrt. nem kalkulált, továbbra is hatalmas mennyiségű városi szennyvizet engedett a folyóba – a gát miatt megállított szakaszba –, ami annyira megmérgezte a vizet, hogy a halaknak már élhetetlenné vált, menekülni meg nem tudtak.
Az aszály miatt több mint hat hete csak szennyvíz folyik a Zagyvába, megmérgezve a folyót / Fotó: ZagyvaMENTIk
– Okulva a korábbi, 2021. évi jászberényi zagyvai szennyezéskor indítványozott kártérítési per elvesztéséből – sajnos akkor saját vízminta hiányában a bíróságon nem volt elegendő bizonyíték az elhullott halak tömegéről készült fotó és videó, valamint halőri és gátőri tanúvallomás –, a Tisza Horgászegyesület azonnali mintavételezésre kérte fel az egyesülettel szerződésben álló, igazságügyi szakértői vélemény megállapítására is jogosult labort.
Az eredmény megdöbbentő volt: már a gyors tesztek is 0, azaz nulla oxigénszintet és magas koncentrációjú szennyező anyagot, teljesen halott vizet mutattak. A fenékküszöb feletti víztest állapota is kritikus, a rossz vízgazdálkodási-vízügyi beavatkozások miatt teljesen álló, növényzettel szinte 100 százalékban takart pangó víz a halak számára élhetetlen környezet.
A Blikk a Zagyva halálos csapdájának kérdésében szerette volna megkérdezni a KÖTIVIZIG (Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság) és a TVR Zrt. (Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.) véleményét is a halálos szennyezésről, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Napi