Éles hangvételű közleményben reagált Sopov Ildikó, a Tisza Párt országgyűlési képviselője a Fidesz-frakció tatai megemlékezésére és a Baka András megválasztását kísérő bírálatokra. A politikus hangsúlyozta, hogy nem hagyja szó nélkül, miszerint az előző kormánypártok Tatát a „látszatpolitizálás földrajzi szimbólumává” teszik, miközben a város lakossága már korábban is kiállt a hatalomgyakorlás ellen.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Baka Andrást érő bírálatok középpontjában álló 1956-os tatai sortűz kapcsán a Fidesz kettős mércét alkalmaz, miközben korábbi kampányfőnökük, a jelenleg európai parlamenti képviselőként dolgozó Orbán Balázs a mai napig nem tisztázta viszonyát 1956 örökségével. Felidézte azt is, hogy Baka Andrást 2001-ben még az akkori Fidesz-kormány jelölte az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB), majd a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére történő megválasztásakor is elnyerte a kormánypárti többség kétharmados támogatását.

A sokat vitatott Korbely-ügy kapcsán a Tisza Párt képviselője rávilágított arra a jogi tényre, hogy a strasbourgi bíróság nem mentette fel a kérelmezőt. Az EJEB eljárása nem a bűnösségről vagy a felelősségre vonásról szóló döntésről határozott, hanem arról, hogy a magyar bíróságok ítélete megfelel-e a nemzetközi jog alapján az Emberi Jogok Európai Egyezménye 7. cikkének. A strasbourgi testület Nagykamarája 2008-ban egyezménysértést állapított meg a büntetőjogi minősítés előreláthatósága miatt, de nem mentette fel az érintettet az '56-os cselekmények alól.

Sopov Ildikó végül az ellenzéki pártok vezetőihez fordulva kijelentette, hogy a politikai szándék nem írhatja felül a jogi tényeket, Tata nevét pedig nem engedi politikai eszközzé silányítani. Párhuzamot vont a város polgári és civil összefogásai – köztük az Esterházyakkal szembeni városegyesítés és az Öreg-tó védelme – valamint a megválasztott köztársasági elnök szerepfelfogása között, kiemelve, hogy a világnézeti különbségek ellenére a nemzet egységét kell képviselni.