Claudia Fuentes Julio, az ENSZ emberi jogi főtitkárhelyettese a Lettország és az Egyesült Királyság által kezdeményezett informális ülésen arról számolt be, hogy az orosz fél részéről "széles körű és rendszeres kínzás és bántalmazás" éri mind a civil fogvatartottakat, mind a hadifoglyokat, beleértve a szexuális erőszakot is. Az ENSZ munkatársai az invázió kezdete óta 910 szabadon engedett ukrán hadifoglyot és 403 civil fogvatartottat hallgattak meg, az oroszországi fogvatartási létesítményekbe ugyanis a szervezet nem kapott bejutási engedélyt.

A megkérdezett hadifoglyok több mint 95 százaléka, a civileknek pedig a 85 százaléka számolt be kínzásról vagy bántalmazásról.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala 129 ukrán hadifogoly kivégzését dokumentálta fogságuk kezdeti szakaszában, míg további 48 hadifogoly kínzás, az orvosi ellátás megtagadása vagy embertelen fogvatartási körülmények miatt vesztette életét.

A Biztonsági Tanács előtt személyesen is beszámolt tapasztalatairól Juan Leyva García ukrán katona, aki a mariupoli Azovsztal acélmű védői közé tartozott, és 2022 májusi megadása után 1183 napot töltött orosz hadifogságban. Szabadulásakor mindössze 55 kilót nyomott. Elmondása szerint kubai származása miatt külföldi zsoldosnak, amerikai egyetemi tanulmányai miatt pedig kémnek bélyegezték, ezért a többi fogolynál is brutálisabban bántalmazták. Két barátját a donyecki fogolytáborokban verték halálra, további két társát pedig az orosz börtönök embertelen körülményei öltek meg.

Lenije Umerova krími tatár emberi jogi aktivista közel két évig volt politikai fogoly. Elmondta, hogy Grúziából próbált Oroszországon keresztül eljutni súlyosan beteg édesapjához a 2014 óta orosz megszállás alatt álló Krímbe, ahol koholt vádak alapján tartóztatták le. Bár ügyvédje bírósági határozattal kieszközölte szabadlábra helyezését, a börtönkapun kilépve zsákot húztak a fejére, és ismét elhurcolták. Hat hónap alatt hét különböző létesítménybe szállították át, amit ő az "elnyomás körhintájának" nevezett.

Az ENSZ az orosz oldalon ejtett hadifoglyokat is meghallgatta: 816 orosz állampolgárt, valamint 57 olyan, több mint 45 különböző országból származó harmadik országbeli hadifoglyot kérdeztek meg, aki az orosz hadseregben szolgált. Mintegy felük számolt be kínzásról, főként a fogságba esés és a kihallgatások kezdeti szakaszában. Az ENSZ megfigyelői szerint ugyanakkor az ukrán fogvatartási létesítményekben a körülmények általában megfelelnek a nemzetközi humanitárius jog előírásainak, és 2022 óta tovább javultak.

Oroszország ENSZ-képviselője, Marija Zabolockaja dezinformációs kampánynak minősítette az ülést, és azt állította, hogy a NATO-tagállamok az ukrajnai konfliktusban való részvállalásuk igazolására és a béketárgyalások aláásására használják fel a témát. Ukrajna képviselője, Volodimir Pavlicsenko ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország az ülésen sem volt hajlandó tárgyalni a hadifoglyok – köztük saját katonái – kicseréléséről, sem a civil fogvatartottak, köztük az elrabolt gyermekek hazatéréséről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.