A Magyar Kerékpárosklub és több más civil szervezet által összehívott keddi demonstráció a Rudas Gyógyfürdő és a Szent Gellért tér közötti útszakasz áldatlan állapotaira hívta fel a figyelmet. A mindössze 160 centiméter széles sávon nyáron naponta 15-20 ezer gyalogos és kerékpáros osztozik, ami állandó konfliktusokhoz és egyre több balesethez vezetett az elmúlt években. A tiltakozás azonban részben ünneplésbe csapott át, miután a Budapest Közút augusztus 10-én, egy nappal a tüntetés előtt bejelentette, hogy heteken belül kiírják a közbeszerzést, szeptember végén pedig megkezdődik a régóta halogatott beruházás kivitelezése.

A helyszínen a résztvevők krétával és ragasztószalaggal jelölték ki a jövőbeli kerékpárutat, amelyet egy szimbolikus akció keretében Karácsony Gergely főpolgármester és Böröcz László kerületi polgármester papírmasé másaival közösen "adtak át".

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke beszédében egyperces néma csendet kért két nemrég elhunyt kerékpáros emlékére, majd emlékeztetett rá, hogy már 2008-ban is azért tüntettek ezen a szakaszon, hogy a kerékpárosoknak és a gyalogosoknak ne egy szűk sávon kelljen nyomorogniuk, miközben az autó- és villamosforgalom hatalmas teret kap.

Bár a mostani bejelentés komoly siker, Kürti hangsúlyozta, hogy ez csupán egy rövid szakasz problémáját oldja meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külvárosok továbbra is nehezen megközelíthetők biztonságosan, ezért elvárják, hogy a kerékpáros-infrastruktúra a közlekedők számával arányos részt kapjon a fővárosi költségvetésből.

A budapesti kerékpározási szokások jelentősen átalakultak az elmúlt másfél évtizedben. Az enyhébb teleknek, a jobb felszerelésnek és a kerékpározás kiszámíthatóságának köszönhetően ma már a téli hónapokban is sokan nyeregben maradnak. A fővárosi közlekedésben a biciklizés aránya jelenleg 3-5 százalék, amit a Budapesti Mobilitási Terv 2030-ra 10 százalékra emelne. A felmérések szerint a lakosság nyitott lenne a váltásra, ha biztonságosabbá válnának az utak.

A megvalósítás azonban lassan halad. A mindenki számára biztonságos kerékpárutak hossza 2021 és 2025 között mindössze 209-ről 244 kilométerre nőtt Budapesten. Még a fejlesztésre szoruló szakaszokat beleszámítva is csak 390 kilométernél tart a hálózat, ami messze elmarad a 2030-ra kitűzött 950 kilométeres céltól. A civil szervezetek szerint az eddigi lépések pozitívak ugyan, de a hálózat szigetszerű, és a fejlesztések gyakran elakadnak a bonyolultabb csomópontoknál vagy a kerülethatárokon.

A hiányos infrastruktúra a baleseti statisztikákban is megmutatkozik. A hivatalos adatok szerint a kerékpárosok nagyjából fele-fele arányban okozói és elszenvedői a személyi sérüléssel járó baleseteknek. Ugyanakkor a biciklisek által okozott esetek kiemelkedően nagy részében nincs másik résztvevő. Ennek hátterében sokszor a külső kerületek rossz minőségű, fagyökerekkel és kátyúkkal teli úthálózata áll, amely könnyen eséshez vezet. A statisztikák ráadásul nem mutatnak teljes képet, a szakértők szerint ugyanis a kerékpáros baleseteknek valójában csupán a 10 százaléka kerül be a hivatalos nyilvántartásokba.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.