GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 11. 18 percnyi olvasás
Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítottunk a keddi fejleményekről.
Kedden kora este több száz kerékpáros demonstrált Budapesten, a Szent Gellért rakparton a biztonságosabb közlekedésért. Bár a tüntetés legfőbb követelése már az esemény előtt teljesült a szakasz közelgő átépítésének bejelentésével, a fővárosi kerékpáros-infrastruktúra továbbra is szigetszerű, és jelentős lemaradásban van a 2030-ra kitűzött fejlesztési célokhoz képest - tudósított a HVG.
Megjelent a Közlönyben az agrárminisztérium korábban már beharangozott rendelete, ami lehetővé teszi, hogy a tavaszi fagykár utáni kártérítésből előleget igényelhessenek a gazdák. Az előlegfizetési kérelmeket 2026. augusztus 24. és szeptember 6. között lehet beadni, amiről az elbíráló szerv legkésőbb október 15-ig döntést hoz.
Baka András 19.-étől, vagyis jövő hét szerdától lesz hivatalosan Magyarország új köztársasági elnöke.
Kedden a szlovák, a román és az ukrán államfő is gratulált Baka András újonnan megválasztott köztársasági elnöknek. A szomszédos országok vezetői üzeneteikben egyaránt a jószomszédi viszony fontosságát, valamint a kétoldalú és az európai szintű együttműködés elmélyítését hangsúlyozták.
Erről beszélt Bóka János frakcióvezető, aki szerint Baka megválasztása véget vet annak a konszenzusnak, miszerint a modern Magyarország az 1956-os forradalom szellemi örököse.
Budapest idén is 150 millió forintos pályázati kerettel támogatja a független színházi társulatokat, alkotókat és játszóhelyeket a Pro Cultura Urbis Közalapítványon keresztül – számolt be Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Facebook-bejegyzésében. A pályázat célja, hogy közvetlen pénzügyi segítséget nyújtson a nehéz anyagi helyzetben lévő független társulatoknak és alkotóknak a fővárosi kulturális sokszínűség megőrzése érdekében.
"Ez az összeg önmagában nem oldja meg a független előadó-művészet finanszírozási problémáit, de Budapest lehetőségeihez mérten igyekszik enyhíteni a szektor elviselhetetlenül nehéz és méltatlan helyzetén" – vélekedett Karácsony Gergely.
A főpolgármester kiemelte, hogy a terület hosszú távú és fenntartható működéséhez elengedhetetlen lenne a kiszámítható, méltányos állami finanszírozás. Hozzátette, bízik abban, hogy a kormány a jövőben partnerként működik majd együtt a szektorral, így a fővárosi pályázatok nem az alkotók egyetlen érdemi bevételi forrását jelentik majd.
Vizsgálat zajlik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Filozófia Doktori Iskolájának (FDI) működése és akkreditációja kapcsán, miután az intézmény egyik oktatója nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy szerinte fideszes és KDNP-s politikusok jutottak érdemtelenül tudományos fokozathoz. Az egyetem vezetése egy lezárult etikai vizsgálat nyomán októberben a doktori iskola megszüntetését javasolhatja a szenátusnak, az érintett kar dékánja azonban valótlannak és jogsértőnek nevezi a vádakat.
Barcsi Tamás filozófus, a PTE Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi docense a Facebookon közzétett levelében "PhD-gyárnak" nevezte a szekszárdi Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon (KPVK) működő doktori iskolát. Szerinte az FDI 2019-es áthelyezése erre a karra súlyos szakmai hiba volt, mivel a korábban tanító- és óvodapedagógus-képzéssel foglalkozó intézményben nem voltak meg a működéshez szükséges tudományos feltételek.
A docens úgy véli, az iskola vezetői a nepotizmus szellemében, karrier- és kapcsolatépítésre használták fel pozíciójukat. Állítása szerint olyan kormánypárti politikusokat, illetve jó ismerősöket juttattak doktori címhez, akik nem végeztek érdemi tudományos munkát, és akiket egyértelműen nem a filozófia iránti érdeklődésük hajtott. Barcsi a helyzet tisztázását, a doktori iskola bezárását és egy új, szakmailag kifogástalan program elindítását követelte a bölcsészkaron.
A Pécsi Tudományegyetem keddi közleményében jelezte, hogy pártatlanul és szakmailag megalapozottan kívánja tisztázni az ügyet. Kiderült, hogy az FDI akkreditációjával és az ott zajló folyamatokkal kapcsolatban már korábban is indultak eljárások. Egy még júniusban elrendelt, külső és belső szakértőket is bevonó tudományetikai vizsgálat július végén lezárult. Ennek megállapításai alapján az egyetem jelenleg is vizsgálja a lehetséges munkáltatói és szakmai lépéseket, a rektor pedig várhatóan októberben terjeszti a szenátus elé a doktori iskola megszüntetésének javaslatát.
Az intézmény hangsúlyozta, hogy a jóhiszeműen eljáró, aktív hallgatókat nem érheti hátrány, az iskola esetleges bezárása esetén is gondoskodnak arról, hogy megfelelő, akkreditált keretek között fejezhessék be tanulmányaikat és szerezhessék meg a fokozatot. Amennyiben a vizsgálatok során konkrét esetekben bebizonyosodik a szabálytalanság vagy a plágium gyanúja, az Egyetemi Doktori Tanács lefolytatja a szükséges felülvizsgálati eljárásokat. Az egyetem hozzátette, hogy a folyamat lezárultáig nem adnak további tájékoztatást, a végleges intézkedésekről pedig a teljes vizsgálati eredmény ismeretében döntenek.
A vádakra reagálva Szécsi Gábor, a szekszárdi kar dékánja – a doktori iskola jelenlegi vezetése és Boros János korábbi vezető nevében is – közölte, hogy megdöbbenéssel olvasták Barcsi Tamás nyílt levelét, amelynek állításait teljes mértékben valótlannak és jogsértőnek tartják.
Elszámoltatás igen, bosszú nem
– ez volt a fő üzenete Baka András beszédének, amelyet köztársasági elnökké választása után mondott el az Országgyűlésben.
Az új államfő szerint egy generációnyi időt vesztegetett el a nemzet, miközben az ország a rendszerváltozás éltanulójából a sereghajtók közé süllyedt. Az elmúlt évek legsúlyosabb következményének azonban nem az intézmények állapotát, hanem a magyar társadalom mély megosztottságát nevezte: mint fogalmazott, oda jutottunk, hogy aki nem ért velünk egyet, annak nemcsak más véleményt, hanem más erkölcsi minőséget is tulajdonítunk.
A jogsértések feltárását és a közpénzek felhasználásának ellenőrzését elkerülhetetlennek nevezte, a bűnösség megállapítását ugyanakkor a bíróságok feladatának mondta – hozzátéve, hogy az új Magyarországot nem lehet a bosszúra építeni.
Saját szerepéről azt mondta: nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként, és nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség meghosszabbított kezének. Az előttünk álló alkotmányozásról pedig kijelentette, ha az új alkotmányt ismét kizárólag a pillanatnyi többség hozza létre, akkor ugyanazt a hibát követjük el, amelynek a következményeit most próbáljuk felszámolni.
A megválasztási ceremónia, illetve a keddi ülés ezzel véget ért.
A teljes beszámolót itt olvashatja:
Magyar Péter miniszterelnök egyéb, sürgős elfoglaltságai miatt nem vesz részt az „Augusztus 20. – A Nemzet Ünnepe" rendezvénysorozat programjait ismertető sajtótájékoztatón – áll a kormányzati tájékoztatásban.
Az eseményt ettől függetlenül, változatlan időpontban tartják meg: 2026. augusztus 12-én, szerdán 9 órakor
- teszik hozzá.
A közlemény nem tért ki arra, mi az a sürgős elfoglaltság, amely miatt a miniszterelnök távol marad, és arra sem, hogy ki ismerteti helyette a rendezvénysorozat programját.
Idén országszerte 210 helyszínen, összesen 570 kilométernyi fő- és mellékút újul meg közel 149 milliárd forintból, aminek a jelentős részét uniós források fedezik – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből.
Baka Andrást, a Tisza Párt képviselőcsoportja által jelölt jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta meg kedden az Országgyűlés Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé. A titkos szavazás első fordulójában 146 képviselő szavazott, Baka András 140:6 arányban, 0 tartózkodás mellett kapta meg a parlament támogatását. A választáson ő volt az egyetlen államfőjelölt, miután a Mi Hazánk jelöltje, Tóth Máté csak 6 ajánlást kapott, míg a Fidesz-KDNP illegitimnek definiálta a folyamatot.
A titkos szavazás eredménye a következő: Baka Andrásra 140 képviselő szavazott igennel (TISZA) és mindössze 6-an voksoltak nemmel (Mi hazánk)
- érvénytelen szavazat nem volt, a Fidesz képviselői pedig nem adtak le szavazatot.
A szavazás eredményével Baka András megszerezte a megválasztásához szükséges többséget, így az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökévé választotta. A Tisza által jelölt Baka András a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, és Sulyok Tamást követi az államfői tisztségben.
Szabó Imre Szilárd helyettes államtitkár fogadta a Dunaferr munkavállalóinak érdekképviselőit – közölte a Vasas Szakszervezeti Szövetség a Facebook-oldalán. Az egyeztetésen megállapodtak a dolgozóknak szóló támogatások újratervezésének főbb kereteiről.
A szavazás szabályainak ismertetése után a képviselők átvették a szavazólapokat, majd megkezdődött a titkos voksolás Baka András köztársasági elnökké választásáról.
A tájékoztatás szerint 40 percük van az országgyűlési képviselőknek a szavazataikat leadni, majd ezt követően tervezetten 15:13 órakor hirdetik ki a szavazás eredményét.
Elsőként a Mi Hazánk által javasolt dr. Tóth Máté jelöltségének érvénytelenségéről szavazott a parlament, és megállapította annak érvénytelenségét - így már csak Baka András maradt, mint jelölt.
A házelnök asszony most egy rövid bemutatót tart az elnökjelölt szakmai életútjáról.
Elkezdődött az új köztársasági elnök megválasztásának ceremóniája.
Így néz ki a menetrend:
A megválasztott köztársasági elnök az Alaptörvény szerint az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.
A kormány a Paksi Atomerőműben tart ülést holnap, ahol egy fontos beruházásról döntenek majd.
Kevesebb mint négy év alatt bruttó 4,2 milliárd forint közpénz ment Orbán Viktor közösségimédiás megjelenéseire – közölte Szondi Vanda kormányszóvivő a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban. A Miniszterelnökség hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen a mai napon feljelentést tett.
Nyílt levelet írt Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek és Karácsony Gergely főpolgármesternek, miután egy javaslat több fontos kerületi közteret visszaadna a főváros vagyonkezelésébe.
Novák Előd Mi Hazánkos képviselő azt közölte, hogy benyújtott egy új törvényjavaslatot, amely szerinte a korrupció visszaszorítását és az országgyűlési képviselők hozzátartozóinak vagyonnyilatkozataival kapcsolatos nagyobb átláthatóságot szolgálná.
A Mi Hazánk politikusa szerint jelenleg az egy háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatai nem nyilvánosak, azokat az Országgyűlésben őrzik. Állítása szerint a rendszerváltás óta egyetlen ilyen borítékot sem nyitottak ki, ezért szerinte a hozzátartozói vagyonnyilatkozatoknak a jelenlegi formájukban nincs valódi ellenőrző funkciójuk.
Novák Előd úgy fogalmazott, hogy a rendszer átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tétele érdekében szükség lenne a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nyilvánosságára is. Szerinte erre azért is szükség van, mert előfordulhat, hogy politikusok hozzátartozóik, akár kiskorú gyermekeik nevén tartanak vagyontárgyakat.
A politikus szerint a Fidesz korábban leszavazta a javaslatot, most azonban a Tisza-többségen múlik, hogy támogatja-e az indítványt.
Az Alkotmánybíróság augusztus 13-án, azaz most csütörtökön tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely az uniós forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag egyik kulcstörvényének megsemmisítését kéri – mindössze bő két héttel a helyreállítási alap augusztus 31-i végső határideje előtt. Az ellenzéki képviselők a jogalkotási eljárás szabálytalanságára hivatkozva a teljes törvényt támadják, emellett külön kifogásolják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az Integritás Hatóság kibővített jogköreit és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolását. A tét mintegy 16,4 milliárd euró korábban befagyasztott uniós forrás, amelyből közel 10 milliárd euró az RRF-hez kötődik, és kemény határidőhöz van kötve. Egy esetleges teljes megsemmisítés nem tüntetné el automatikusan az uniós csomagot, de rendkívül szűk időt hagyna a kormánynak egy új jogszabály elfogadására.
Kármán András felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány egyik fontos célja a rászorulók támogatása. Felidézte, hogy az iskolakezdési támogatásról már döntöttek, a következő lépés pedig a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése lehet.
A miniszter szerint az orvos által felírt, rendszeresen szedett gyógyszerek sokak számára nélkülözhetetlenek, ugyanakkor azok megvásárlása jelentős anyagi terhet jelenthet, különösen az idősek, a krónikus betegek és a szociálisan rászorulók számára. Kármán ezért úgy vélte, a gyógyszerekhez való hozzáférés megkönnyítése alapvető társadalmi érdek.
Kármán ugyanakkor elismerte, hogy a gyógyszerek áfájának eltörlése önmagában nem oldja meg a nehéz helyzetben élők valamennyi problémáját. Mint fogalmazott, a kormány „csak többet tehetne”, de az előző rendszer gazdaságpolitikájának öröksége korlátozza a lehetőségeiket.
A mentelmi jogok visszavonására irányuló eljárásokat követően – amelyek valamennyi érintett képviselő esetében eredménytelenül zárultak, így mindenkinél megmaradt a mentelmi jog – megkezdődött a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló törvényjavaslat rendkívüli eljárásrendben történő vitája.
A vitát a törvényjavaslatot benyújtó szaktárca vezetője, Kármán András felszólalása nyitotta meg.
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be a legfőbb ügyészi tisztségéről való lemondását az Országgyűlés elnökének feladatait ellátó alelnöknek.
A legfőbb ügyész egyben kérte a hozzájárulást ahhoz, hogy a törvényben rögzített hat hónap helyett a lemondási időt rövidebb időtartamban állapítsák meg, a parlament ennek tett most eleget, így már augusztus 25-én távozhat posztjáról.
Az átláthatósági követelmények nem teljesítése miatt kizárta a Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter. A tárca szerint a kormány a pályázati konstrukción kívüli eszközökkel gondoskodik majd arról, hogy az érintett települések ne maradjanak ki a fejlesztésekből.
A budapesti közbiztonság javítása érdekében szorosabb együttműködés kezdődik a főváros és a kormány között, miután a felek egyetértettek abban, hogy a rendészeti intézkedések mellett szociális és egészségügyi válságkezelésre is szükség van a problémák tartós felszámolásához. Az erről szóló egyeztetés részleteit Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere osztotta meg Facebook-bejegyzésében.
Lezajlottak a zárószavazások az Országgyűlésben, a képviselők pedig valamennyi, hétfőn megvitatott javaslatot megszavazták.
Elfogadták többek között az egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítását, a köznevelési csomagot, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályok módosítását, valamint a 2026-os költségvetés módosítását.
A képviselők emellett igent mondtak a rendészeti feladatellátás átalakítására, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó címrendi módosításra, valamint az agrárkamarai törvény módosítására is.
Végül Magyar Péter nem szólalt fel külön, ezzel pedig lezárultak a napirend előtti felszólalások. Az Országgyűlés 9:40-től folytatja munkáját: a képviselők a hétfőn megvitatott törvényjavaslatokról tartanak zárószavazásokat.
Ezt követően Rétvári Bence, a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel. Felszólalását a holokauszt roma áldozataira való megemlékezéssel kezdte, hangsúlyozva, hogy "ebben a kérdésben pártállástól függetlenül egységre van szükség".
Ezt követően Baka András jelöltsége került napirendre. Ahogy az várható volt, a Fidesz több ponton sem ért egyet a jelölttel és az általa képviselt álláspontokkal, ugyanakkor Rétvári Bence a szakmai felkészültségét elismerte.
A Fidesz és a Mi Hazánk előzetesen jelezte, hogy nem vesz részt a szavazáson. Ez azonban nem befolyásolja a szavazás eredményességét, így a jelöltről szóló döntéshez szükséges határozatképesség és szavazati arány várhatóan biztosított.
Toroczkai László napirend előtti felszólalásában Baka András jelöltségét kritizálta, és több kifogást is megfogalmazott vele kapcsolatban.
A felvetésekre követően Magyar Péter válaszolt, bár nem a témában. A miniszterelnök válaszában kitért arra, hogy a Jobbik frakciója a tegnapi ülésen nem állt fel a holokauszt roma áldozataira való megemlékezéskor (a frakció tagjai kedden már felálltak az emlékezés során).
Elkezdődött az Országgyűlés ülése, amely a roma holokauszt áldozataira való megemlékezéssel indult. Jelenleg Toroczkai László szólal fel napirend előtti felszólalásában.
Végre közvetlen és biztonságos kerékpáros kapcsolat jön létre Dunakeszi és Budapest között: hamarosan összekapcsolódik az észak-pesti EuroVelo 6 - közölte a közlekedési és beruházási miniszter.
Kedden 14 órától választ köztársasági elnököt az Országgyűlés. A voksolás előtt azonban még sok mindenről döntenek: nyolc törvényjavaslatról születik döntés, sorra kerül a legfőbb ügyész lemondási ideje, négy mentelmi ügy, és a kormány gyorsított eljárásban tárgyalja meg a gyógyszerek áfamódosítása is.
Budapest zöldfelületeinek fenntartását több mint két évtizede egy szűk kör végzi. Karácsony Gergely főpolgármester zászlajára tűzte, hogy kiszorítja a fővárosból a céghálót, ami szépen is haladt – egy parkot leszámítva. Ez a Városliget, aminek fenntartására idén májusban kötöttek újabb, 900 milliós szerződést. A Városháza arra hivatkozott, hogy mivel a terület állami, a gondozása nem az ő dolguk. A Liget fenntartása azonban legalább 33 éve az ő kötelességük, amit az önkormányzat saját cége, a Budapesti Közművek (BKM), évről-évre le is ír a szerződéseiben. Karácsony és a BKM is azt ígéri, hogyha visszakerül a főváros tulajdonába a Városliget, akkor a munkákat is beszervezik – csakhogy a kormány éppen júniusban határozott a terület fejlesztéséről, ami alapján nem a visszaadáson gondolkodnak.
Magyar Péter miniszterelnök „Új irány" című, napirend előtti felszólalásával kezdődött hétfőn az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése. A kormányfő a klímaváltozással, a vízhiánnyal és az energiaválság kezelésével indított, bejelentette, hogy az őszi alkotmányozási folyamatban rögzítenék a vízhez, az energiához és a fenntartható környezethez való jogot.
Ezt követően az Országgyűlés a Tisza frakciójának kezdeményezésére hétfőn elfogadta a keddi napirend módosítását,
így a köztársasági elnök megválasztása kedden 14 órakor történhet meg.
Hétfőn a Ház a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló törvényjavaslat házszabálytól eltérő tárgyalását is megszavazta, így a javaslat összevont vitájára és zárószavazására már kedden sor kerülhet.
Keddi napirend az Országgyűlésben:
Mi történt még hétfőn?
Napi