„Lehet, hogy egy koalíció, lehet, hogy egyesületek halmaza, lehet, hogy több párt az, ami a leghatékonyabb politikai képviseletet tudja biztosítani, de ezt most még nem lehet előre látni” – mondta a Fidesz jövőjéről Bóka János a Partizán kedd esti adásában.

A Medián múlt heti közvélemény-kutatása is szóba került, amely szerint gond nélkül bejutna a parlamentbe egy olyan párt, amely a Fideszből vált ki, és a polgári irányvonalat képviselné. A teljes népesség öt százaléka ugyanis egészen biztos benne, hogy rájuk szavazna.

Ezek a mérések, ez a fajta diskurzus, hogy milyen pártoknak lehetne vagy kellene alakulni, ez rendkívül korai. Én úgy gondolom, hogy a feladatunk most az, hogy a politikai közösségünknek a leghatékonyabb politikai képviseletét kezdjük el kialakítani

– jelentette ki ezzel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője.

Képlékeny a párt jövője

Hangsúlyozta, hogy a 2030-as választás előtt körülbelül másfél évvel lesz érdemes a kérdéssel aktívan foglalkozni. „Arról zajlik most a beszélgetés, hogy a Fidesz a jövőben azzal a stratégiával, amivel eddig dolgozott, hogy egy nagy gyűjtőpártként összefogja a teljes jobboldali konzervatív politikai közösséget, ez működőképes lesz-e a jövőben is” – fogalmazott.

Ez egyáltalán nem biztos, hogy működőképes lesz a jövőben, de erről most még nem lehet ítéletet mondani

– szögezte le, hozzátéve, hogy a Fidesz jelenleg „ősrobbanás utáni kezdeti időszakban” van, ami miatt a párt jövője is képlékeny.

Bóka elmondta továbbá, hogy a témáról Ferencz Orsolyával is beszélt, aki továbbra is a Fidesz politikai közösségének tagja. „Az ő kritikai megjegyzései a politikai közösség leghatékonyabb képviselete érdekében születnek” – közölte.

Kitért arra is, hogyan kezeli a jelenlegi helyzetet Orbán Viktor: nyomatékosította, hogy az a Fidesz legfontosabb feladata, hogy megtalálják ellenzékben a hangjukat. Megismételte korábbi kijelentését is, miszerint Sulyok Tamás eltávolítása miatt nem tartják legitimnek Baka András köztársasági elnökké való kinevezését.

Bóka János arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a 2020-tól 2026-ig tartó veszélyhelyzeti kormányzásra, úgy válaszolt: személyes értelmezése szerint ez „egy nagyobb alkotmányossági kísérletnek” volt a része.

„Ez egy gyakorlati, kísérleti periódus volt” – fogalmazott, hozzátéve, erre a kísérletre azért volt szükség, mert a kormányzati működést adaptálni kellett az egymást követő rendkívüli helyzetekhez, például a koronavírus-járványhoz vagy az orosz-ukrán háborúhoz.