TechtudSzerző: origo 2026. 08. 11. 1 percnyi olvasás
Egy egyszerű vérvizsgálattal kideríthető, ki a veszélyeztetett.
A lipoprotein(a) – röviden Lp(a) – egy koleszterint szállító részecske a vérben. Bár felépítése hasonlít a gyakran „rossz” koleszterinként emlegetett LDL-hez, egy extra fehérjét is tartalmaz, aminek következtében nagyobb valószínűséggel járul hozzá a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához – olvasható a Science Daily oldalán megjelent közleményben.

Ennek a részecskének a mennyiségét elsősorban genetikai tényezők határozzák meg.
Fontos tudni, hogy a magas érték még akkor is növelheti a szív- és érrendszeri kockázatot, ha a hagyományos koleszterinértékek a normál tartományban mozognak.
A becslések szerint minden ötödik embernek magas az Lp(a)-szintje, a legtöbben azonban nem is sejtik érintettségüket, mivel az állapot jellemzően tünetmentes marad.
A szakemberek előtt már régóta ismert az összefüggés az emelkedett Lp(a)-szint és a szív- és érrendszeri panaszok között, jelenleg is vizsgálják azonban, hogy ez az érték mennyire képes pontosan előrejelezni a jövőbeli egészségügyi problémákat.
A legújabb kutatás során 20 070, 40 év feletti személy korábban levett plazmamintáit elemezték, akik az NIH ACCORD, a PEACE és a SPRINT elnevezésű randomizált vizsgálataiban vettek részt.
A vizsgált alanyokat az Lp(a)-szintjük alapján négy csoportba sorolták.
Emellett azt is figyelembe vették, hogy az érintettek kórtörténetében szerepelt-e már szívbetegség.
A 65,2 éves átlagéletkorú, közel 65 százalékban (64,9%) férfiakból álló csoportnál a kutatók elsősorban a jelentős, nemkívánatos szív- és érrendszeri eseményeket (szívinfarktus, stroke, koszorúerek vérellátását helyreállító beavatkozások, valamint a szív eredetű halálozás) vizsgálták.
A közel négyéves utánkövetési időszak során összesen 1461 súlyos esetet regisztráltak. Kiderült, hogy a legalább 175 nanomol/literes Lp(a)-szint 31 százalékkal növelte ezen események kialakulásának kockázatát.
Ezen belül a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázata 49 százalékkal, a stroke-é pedig kiugróan, 64 százalékkal volt magasabb.
Érdekesség, hogy ez a markáns összefüggés a demográfiai tényezők, a társbetegségek, a vérzsírértékek és az alkalmazott kezelések figyelembevétele után is egyértelműen fennmaradt.