Facebook-bejegyzésében bírálta Tarjányi, hogy a Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Mint írta, érti a lépés politikai okát, de nem tudja elfogadni: álláspontja szerint egy parlamenti párt nemcsak akkor képviseli a választóit, amikor kedvezően alakulnak a dolgok, hanem kisebbségben is. Úgy látja, a Fidesz egyelőre nem találja a helyét az új politikai helyzetben, mert tizenhat év kormányzás után most kellene először valódi ellenzékként működnie.

A poszt középpontjában azonban Baka András megválasztása utáni beszédében elhangzott két mondata áll. Az egyik: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”. A másik pedig: „Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán”.

Tarjányi szerint ezekben a mondatokban van valami lényegi. Úgy fogalmazott, „Magyarországot az elmúlt évtizedekben módszeresen kettéosztották. Jobboldalra és baloldalra, nemzetire és liberálisra, vidékire és budapestire, hívőre és nem hívőre”. Egy idő után már nem politikai ellenfelek álltak egymással szemben, hanem ellenségek. Ennek szerinte véget kell vetni, de nem az előjelek megfordításával.

A szakértő különválasztja az igazságtételt és a bosszút. Tarjányi álláspontja szerint a törvénytelenségeket fel kell tárni, a közpénzekkel el kell számolni, a felelősséget meg kell állapítani, és ahol bűncselekmény történt, ott következménynek kell lennie – politikai meggyőződésért viszont senkinek nem jár büntetés. Aki nem a győztes pártra szavazott, írja, ugyanúgy magyar állampolgár, ugyanazokkal a jogokkal és ugyanazzal az emberi méltósággal, és nem kell megtagadnia azt, amiben hitt.

Azt írja, ha az új államfő komolyan gondolja a beszédében elhangzottakat, akkor esélye van visszaadni a köztársasági elnöki tisztség tekintélyét – ez pedig szerinte nagyobb dolog annál, hogy éppen ki ül a Sándor-palotában.

és amikor a kétharmados többséget kell emlékeztetnie arra, hogy a kétharmad sem jelent korlátlan hatalmat.

A bejegyzés zárása szerint a köztársasági elnök nem a kormány és nem egy párt embere, hanem a köztársaságé. Baka András mai beszédében Tarjányi szerint ennek az igénye fogalmazódott meg – most viszont a gyakorlat következik, és a szakértő reményét fejezte ki, hogy az új államfő a beszédében elhangzott gondolatok alapján fog cselekedni.

(Borítókép: Baka András leteszi államfői esküjét az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)