Az Európában elhúzódó szárazság óriási nyomást gyakorol a magyar Villányi borvidékre, ahol a tikkasztó hőmérséklet súlyosan megviseli a szőlőtermesztést.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

A csapadékhiány miatt a bogyók kisebbek, a szőlő pedig a kíméletlen hőségben küzd a túlélésért. A csapadékhiányon túl nincs elegendő nedvesség a levegőben.

Nagy Gergely, a Villányi Borvidéki Hegyközségi Tanács titkára az Euronews-nak elmondta, lassan hozzászoknak ezekhez a súlyos aszályokhoz, amelyek nemcsak a borvidéket, hanem az egész országot érintik.

A szakértelem továbbra is létfontosságú a szőlőültetvényekben, de még a legügyesebbek is tehetetlenek a természet erőivel szemben. Míg a szőlő minősége nagyrészt változatlan marad, a szüretre kész mennyiség várhatóan mintegy 30%-kal lesz kevesebb, mint a korábbi években.

Riczu Tamás borász az Euronews-nak kifejtette, hogy a nyár végén általában a bogyók teljes növekedésben vannak, ehelyett a szárazság miatt a szőlőfürtök zsugorodtak. Ez különösen a későn érő fajtáknál jelenthet gondot – tette hozzá.

A villányi vörösszőlőfajták betakarítása a korábbi években szeptember elején kezdődött, idén azonban valószínűleg a megszokottnál korábban kezdődik. A pontos időzítés a szárazság okozta kényszerérés előrehaladásától függ.

Súlyos szárazság sújtja Magyarországot

Magyarország területének közel 89%-át érinti a közepes vagy erős huzatom. Az elhúzódó hőhullámok és a kevés csapadék miatt kritikus mélypontra süllyedt a talajvíz szintje, különösen az Alföldön és a Homokhátságon.

A körülmények több területen a legsúlyosabbak közé tartoznak, még a 2022-es aszály hatását is felülmúlják. A helyzet különösen kritikus az ország déli részén.

Országszerte komoly problémákat okoz a folyók és tavak kiszáradása. A Duna vízszintjének meredek csökkenése miatt a paksi atomerőmű nagy részét ideiglenesen le kellett állítani, mindössze egyetlen turbina járt két napig.

Ami a hosszú távú kilátásokat illeti, több tanulmány is azt mutatja, hogy az immár hat éve minden nyarat sújtó pusztító szárazság válságba taszította a magyar mezőgazdaságot. Az elsivatagosodás jelei egyre inkább láthatóak az ország nagyobb területein.

Csapadékhiány Európa-szerte

A kevés csapadék és a tartós hőség nem csak Magyarországra jellemző. Dél-Európában továbbra is hatalmas erdőtüzek tombolnak, a tűzoltók sok helyen küzdenek a lángok megfékezésével.

A rekordalacsony folyóvízszint megzavarja a hajózást és korlátozza az erőművek és gyárak hűtését, miközben Dél- és Nyugat-Európa mezőgazdasága súlyos károkat szenved. Egyes tengerparti régiókban a szárazság miatt a sós víz elönti a mezőgazdasági területeket.

Az éghajlatkutatók egyetértenek abban, hogy az egyre súlyosabb nyári hőség és az Európa-szerte ismétlődő aszályok a globális felmelegedés tünetei, amelyet az ember okozta klímaváltozás okoz.

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense az Európai Klíma állapotáról szóló jelentésük szerint, 2025 körüli globális hőmérséklettel kétszer. átlagos.

Eközben az iráni konfliktus által kiváltott energiaválság olyan rövid távú megoldásokat kényszerít ki, amelyek alááshatják az éghajlati célokat, az Európai Unió klímapolitikája pedig látszólag háttérbe szorul, mivel a védelmi kiadások meredeken emelkedtek.