A magyar törvényhozók Baka András volt Legfelsőbb Bíróság elnökét hagyták jóvá az ország új elnökének kedden, miután az előző államfő múlt hónapban vitatott menesztése után Magyar Péter EU-párti konzervatív miniszterelnök arra törekszik, hogy lazítsa elődje elhúzódó hatalmát az állami intézmények felett.

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Az Országgyűlés, ahol a kormányzó Tisza-párt kétharmados többséggel rendelkezik, 140 igen szavazattal és hat ellenszavazattal megválasztotta Bakát, aki 17 évig volt bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB).

Tisza szombaton a 73 éves Bakát jelölte a nagyrészt ceremoniális szerepre.

Magyar szerint Baka élete a demokratikus jogállamiság és az alkotmányos alapelvek iránti elkötelezettség példájaként szolgált, hiszen a közép-európai országot "vissza kell terelni a jogállamiság és az alkotmányos kormányzás útjára".

„Elfogott állapot”

Magyarország korábbi köztársasági elnökének, Sulyok Tamásnak a mandátuma rövidre szabott egy alkotmánymódosítást, amelyet a magyar reformtörekvés részeként fogadtak el.

Magyar pártja elsöprő győzelmet aratott az áprilisi választásokon, ezzel véget ért a nacionalista Orbán Viktor 16 éves kormányzása, és „rendszerváltást” ígér.

A jogvédők azonban bírálták Sulyok elmozdítását, és összehasonlították a trükközést azzal a módszerrel, amellyel Orbán felépítette saját magát "illiberális" rendszerét.

Orbán Fidesz-pártja szövetségesével, a KDNP-vel együtt bojkottálta a parlamenti szavazást, azzal érvelve, hogy Sulyok menesztése "zsarnoki" és "illegitim" volt.

Baka nem kritizálta Sulyok menesztését, annak ellenére, hogy hasonló jogalkotási aktussal felmondták.

"Egy jogállami országban ilyen rendkívüli intézkedéseket nem lehet alkalmazni, de Magyarország Orbán alatt elfogott állam lett" - mondta a múlt hónapban az AFP hírügynökségnek.

Az olyan állami tisztviselőket, mint az elnök, „nem azért nevezték ki, hogy korlátozzák a kormány hatalmát, hanem azért, hogy a választási vereség után is biztosítsák a korábbi rendszer politikai fennmaradását” – tette hozzá Baka.

"A liberális demokrácia helyreállítása"

Baka elnöki székbe lépése "garancia arra, hogy a liberális demokrácia helyreállítása egy jól meghatározott úton haladjon" - mondta az AFP-nek Zsiga Bulcsu, a Tisztességes Politikai Elemző Központ munkatársa.

Baka a demokratikus átalakulást követően 1990-ben a konzervatív Magyar Demokrata Fórum (MDF) pártlistájáról megválasztott rövid képviselői kiálláson kívül semmilyen politikai tisztséget nem töltött be.

1991 és 2008 között a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) bírája volt.

2009-ben a Legfelsőbb Bíróság élére jelölték, de 2012-ben menesztették, miután elítélte a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való csökkentését Orbán kormányzása alatt, bírói tisztogatásnak nevezve.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyaránt törvénytelennek nevezte a korhatár-csökkentést, és 2016-ban az EJEB kimondta, hogy Baka elbocsátása a véleménynyilvánítási szabadságának megsértését jelenti.

"Jelölésének szimbolikus jelentése is van, tekintve, hogy Baka egészen annak bizonyítására ment, hogy az Európai Unió nem volt összhangban vele" mondta.

Magyar a múlt hónapban Polgár Judit sakklegendának ajánlotta fel elnöki jelölést, aki azonban visszautasította, miután a miniszterelnököt egyre nagyobb felháborodás érte, amiért nem konzultált a nyilvánossággal, ahogy ígérte.

SPLIT_9F4A2C7B_E8D1 az Orbán-korabeli Alaptörvény felváltásának folyamata széles körű nyilvánosság bevonásával készült alkotmánnyal.

Magyar becslése szerint az alkotmány újraírása egy-másfél évig tart majd, és azt ígéri, hogy a jövő hónapban kezdik meg az erről szóló egyeztetést.