Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét választotta a parlament kedden köztársasági elnökké. Bakát, a kormányzó Tisza-párt jelöltjét 140 igen szavazattal, 6 nem szavazattal választották államfővé titkos szavazáson. Orbán Fidesze és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Baka a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

A magyarok nem kerülhetik el, hogy szembesüljenek a múlttal egy új korszak kezdetén, Baka – mondta a megválasztott köztársasági elnök keddi parlamenti beszédében. Megválasztása utáni beszédében Baka a megértés szükségességét hangsúlyozta„hogyan jutott el idáig a nemzet”.A megválasztott elnök azt mondta, hogy Magyarország igen„Egy nemzedéknyi időt elpazarolt, a demokratikus átmenet idején a mintatanulóból a leszakadó nemzetek sorába csúszott”.

Azt mondta, hogy elfogadta a jelölést.mert úgy gondolom, hogy Magyarország történelmének egy olyan pontjához érkezett, amikor komolyan el kell gondolkodnia az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország mint közösségről..” Baka, aki egyedüli jelölt volt a posztra, azt mondta, az Országgyűlés döntése a megválasztásáról:nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom. Maga a jelölés is váratlan, elsöprő és megtisztelő volt,– mondta.

A korábbi rezsim nem felelt meg a demokratikus jogállamiság alapvető követelményeinek

Baka elmondta, hogy a magyar állam 2026 előtt nem teljesítette a demokratikus jogállami rendszer egyik legalapvetőbb követelményét: a hatalmi ágak valódi szétválasztását, valamint a fékek és ellensúlyok működőképes rendszerét.

Baka elmondta, Magyarországon olyan rendszert alakítottak ki, amelyben egyetlen párt ragadta meg az államot és annak intézményeit, ami a parlamentet nagyrészt megkerülő rendeleti kormányzásban csúcsosodott ki. "Mindannyiunk felelőssége, hogy ilyen rendszer soha többé ne jelenjen meg Magyarországon.– mondta.

A nemzeti egység kifejezése politikai semlegességet jelent, de soha nem értéksemlegességet

A nemzet egységének kifejezése elsősorban politikai semlegességet jelent, de soha nem jelenthet értéksemlegességet – mondta. Baka szerint a modern, demokratikus társadalom eleve sokszínű, egymás mellett élõ világnézetek, politikai meggyõzõdések, életmód és érdekek. "Még mély, olykor kibékíthetetlen megosztottság is lehet köztük– mondta.

Íme néhány kép a Parlamentből:

Baka elnökként ezt a sokszínű közösséget kell képviselnie, és mindig el kell ismernie az eltérő nézetek legitimitását, valamint a többségi és a kisebbségi álláspontok meghallgatáshoz való jogát. Az elnök szerepe szerinte nem az volt, hogy konszenzust teremtsen ott, ahol nincs, hanem az, hogy képviselje azt a gondolatot, hogy "Az eltérő nézeteket valló polgárok ugyanannak a nemzetnek egyenrangú tagjai."

Egy demokratikus intézmény tekintélyét az határozza meg, hogy konfliktusos helyzetekben is hű maradhat funkciójához – tette hozzá. Egy demokratikus intézmény tekintélye nem a konfliktusmentes működésből fakad, hanem abból, hogy a viták közepette is hű marad küldetéséhez. Hozzátette: elnökként ezt az elvet kívánja fenntartani.

Az alkotmány stabilitása a széles körű társadalmi felelősségvállaláson múlik

Az alkotmány stabilitása azon múlik, hogy a társadalom legszélesebb rétegeihez tartozónak tekintik - mondta Baka. Figyelmeztetett, hogy ismét alkotmánytervezetkizárólag az ideiglenes többség dokumentumaként” annak a hibának a megismétlését eredményezné, amelynek a következményeit Magyarország most próbálta orvosolni.

Az alkotmány megalkotásához több kellett, mint puszta parlamenti törvényhozás – mondta. "Széleskörű társadalmi és szakértői vita, valódi politikai konszenzus, és egy olyan folyamat, amely önmagában is tükrözi a demokratikus kultúrát, amelyet az új alkotmány a későbbiekben támaszt alá.” is szükség volt – mondta.