BelföldSzerző: index 2026. 08. 11. 5 percnyi olvasás
A bejelentő közjogi ellentmondásra bukkant.
Az Országgyűlés kedden délután, rendkívüli ülésén választotta meg köztársasági elnöknek a Tisza Párt jelöltjét, Baka Andrást. A Fidesz és a KDNP frakciója az előzetes bejelentésének megfelelően nem vett részt a szavazáson.
Néhány órával később érkezett Tényi István beadványa. A közérdekű bejelentőként ismert ügyvéd az elmúlt években szinte minden nagyobb belpolitikai fordulatra feljelentéssel vagy bejelentéssel reagált – legutóbb például Szijjártó Péter BYD-ügyében fordult a hatóságokhoz.
A levél gratulációval indul: Tényi elismeréssel szól az új államfő szakmai és közszolgálati munkásságáról. Ezután azonban arra kéri, hogy haladéktalanul mondjon le a hivataláról.
„Tisztelettel, de határozottan kérem Önt, hogy a nemzet egységének helyreállítása, a társadalmi béke megőrzése és a köztársasági elnöki intézmény morális integritásának védelme érdekében haladéktalanul mondjon le hivataláról.”
Érvelése szerint a kérelem nem politikai indíttatású, hanem a tételes jogszabályokból, az Alaptörvény szelleméből, valamint 1956 és a rendszerváltozás szabadságeszméiből következik. Álláspontja szerint a választás körülményei nem a társadalmi békét, hanem politikai nyomásgyakorlási teret hoztak létre.
A beadvány leghangsúlyosabb része az életkor kérdése. Tényi arra hivatkozik, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény alapján alkotmánybíróvá legfeljebb 70 éves korig választható valaki – vagyis a jogalkotó éppen a jogállam legfőbb őrzőitől várja el a legmagasabb szintű szellemi frissességet.
A korhatár azóta az alkotmány szintjére is felkerült: a júliusban elfogadott alaptörvény-módosítás – amely egyebek mellett a képviselői mandátumok időkorlátját is bevezette – szintén 70 évben rögzítette az alkotmánybírák felső életkori határát.
Tényi szerint ebből logikai ellentmondás következik.
„Nehezen magyarázható meg a közjog logikájával, hogy ami túlkorosnak számít az Alaptörvény védelmében, az miért lenne elfogadható az egész államszervezet egységét kifejező legmagasabb közjogi helyen.”
Az Alaptörvény ugyanakkor a köztársasági elnök esetében nem ismer felső korhatárt: a szabály csupán alsó korlátot állít, megválasztható minden magyar állampolgár, aki a választás napjáig betöltötte a 35. életévét. Baka András 73 éves, vagyis a rendszerváltozás óta ő az első ciklusára megválasztott legidősebb magyar államfő.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának egykori bírája, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke a törvény szerint a megválasztását követő nyolcadik napon, augusztus 19-én lép hivatalba.
A levél a köztársasági elnök jogállásából vezeti le a további érveket. Tényi az Alaptörvény 9. cikkére hivatkozik, amely szerint az államfő kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, és a Magyar Honvédség főparancsnoka.
Ez a pozíció szerinte szigorú pártatlanságot és morális feddhetetlenséget követel meg, legitimációjának egyetlen forrása pedig a társadalom bizalma lehet.
„Ha az államfő személye körül tartós alkotmányos és erkölcsi vita alakul ki, az közvetlenül gyengíti az Alaptörvénybe vetett hitet.”
A beadvány külön kitér azokra a közéleti álláspontokra, amelyek szerint az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás volt. Megbízatása azután szűnt meg, hogy aláírta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely a hatálybalépését követő napon megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát.
Tényi 1956 és a rendszerváltozás értékrendjére is hivatkozik, és úgy fogalmaz: jelenleg a nemzeti egység súlyos hiányával szembesülünk. Meglátása szerint egy olyan államfő, akinek a megválasztása a polgárok széles rétegeiből ellenállást vált ki, nem tudja betölteni a hidat képező, békéltető szerepet.
A kérelem zárórésze nemzetközi példákat sorakoztat fel. Tényi Horst Köhler német szövetségi elnök 2010-es lemondására hivatkozik, aki a külföldi katonai missziók gazdasági érdekeiről tett kijelentései nyomán kirobbant vita után maga döntött a távozásról.
Említi Carlos Mesa bolíviai elnököt is, aki 2005-ben, a szénhidrogénkészletek hasznosítása miatt kirobbant tüntetéshullám idején ajánlotta fel lemondását, valamint általánosságban több európai, parlamentáris rendszerben történt visszalépést.
A bejelentő szerint ezek a lépések nem gyengeséget, hanem a demokratikus kultúra érettségét mutatják.
A történelem során a legnagyobb államférfiúi erény nem a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, hanem a bátorság a visszalépéshez, amikor a nemzet érdeke, a belső béke megőrzése és az egység helyreállítása ezt követeli meg.
A levél a lemondás jogi útját is megjelöli: a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szerint a megbízatás az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozattal szüntethető meg.
A beadványnak jogi kötőereje nincs, az államfő távozásáról kizárólag ő maga dönthet. A Sándor-palota egyelőre nem reagált a felhívásra.
Baka András megválasztásáról percről percre frissülő tudósításunkban írtunk részletesen, amit ide kattintva olvashat el.
(Borítókép: Baka Andrást, a Tisza Párt köztársaságielnök-jelöltjét megválasztották államfőnek az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2026. augusztus 11-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Napi