BelföldSzerző: index 2026. 08. 11. 7 percnyi olvasás
A Korbély-ügytől a Legfelsőbb Bíróságon át a köztársasági elnöki székig.
Baka András köztársasági elnökké választása nemcsak hosszú jogászi és politikusi pályafutás csúcspontját jelenti, hanem újra a belpolitikai diskurzus középpontjába emelte a magyar jogállamiság elmúlt harmincöt évének legégetőbb vitáit is. Pályafutása a rendszerváltás hajnalától a nemzetközi bíráskodáson át a magyar igazságszolgáltatás csúcsáig – és annak drámai átszervezéséig – ível. Hack Péter jog ásszal, az ELTE professzor emeritusával végigvettük az új államfő életútját, a Korbély-ügy árnyaitól a Legfelsőbb Bíróság elnöki székén át a Sulyok-féle elnökváltásig és a készülő új alkotmányos rendig.
Baka András politikai szerepvállalása a rendszerváltás forgatagában kezdődött. Bár sokan MDF-esként emlékeznek rá, valójában nem volt a párt tagja; a Tudományos Dolgozók Szakszervezete felől érkezett, amely az 1980-as évek végén egyike volt a még nem teljesen legális értelmiségi ellenzéki kezdeményezéseknek. Az 1990-ben megalakult első szabadon választott parlamentben az MDF színeiben szerzett mandátumot, ahol az Emberi Jogi Bizottság titkára (lényegében alelnöke) lett.
Akkor fordult elő először, hogy útjai keresztezték a szintén képviselőként dolgozó Hack Pétert, aki az SZDSZ delegáltjaként az Alkotmányügyi Bizottság titkári tisztségét töltötte be. A feladat rendkívüli volt: ahogy azt a korszak átalakulásáról gyakran fogalmazzák, a jogalkotóknak úgy kellett kicserélniük egy kamion összes kerekét és motorját, hogy a jármű közben 80 kilométeres sebességgel haladt az autópályán. Kétharmados többség híján az MDF–KDNP–FKGP koalíciónak folyamatosan egyeztetnie kellett az ellenzékkel, ebben a kompromisszumkereső légkörben alapozódott meg Baka szakmai tekintélye.
Baka 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) magyar bírája lett Strasbourgban, ahol két cikluson át, összesen 17 évet töltött el. Nemzetközi pályafutásának egyik legismertebb, és a mai napig legtöbbet vitatott epizódja a Korbély kontra Magyarország ügyben hozott döntés.
Az ügy gyökerei az 1956-os tatai eseményekig nyúlnak vissza. Korbély János százados fegyveres konfliktusba keveredett a tatai rendőrség épületének udvarán forradalmárokkal, aminek következtében többen meghaltak, köztük Kaszás Tamás. A magyar bíróságok – az elévülhetetlen emberiség elleni bűncselekmény tényállását megállapítva – 5 év börtönre ítélték Korbélyt. Az ügy ezt követően került a strasbourgi testület elé.
A 17 tagú nagykamara – köztük a többséggel szavazó Baka Andrással – 11:6 arányban úgy döntött, hogy a magyar ítélet megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt. Strasbourg álláspontja szerint Kaszás fegyverrel rendelkezett, így nem minősült védelem alatt álló, fegyvertelen civilnek, ezért a cselekmény nem emberiség elleni bűntett, hanem köztörvényes emberölés volt, amely 1976-ban elévült.
Hack Péter hangsúlyozza,
bár a strasbourgi döntés szakmailag erősen vitatható – mivel a nemzetközi bíróság túllépett a jogkörén, amikor a nemzeti, vagyis a magyar bíróságok által megállapított tényállást értékelte felül anélkül, hogy tanúkat hallgatott volna meg –, ez nem diszkreditálja Baka teljes életútját.
A jogászi hivatásban természetesek a megítélési különbségek, ráadásul a döntés nem egyetlen bíró szavazatán múlott.
Strasbourgi megbízatása után, 2008-ban Baka hazatért. Sólyom László köztársasági elnök jelölte őt a Legfelsőbb Bíróság (LB) élére. Megválasztása nem volt zökkenőmentes: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) kezdetben nem támogatta, mivel nem a magyar bírói karból érkezett, és a parlament is csak a negyedik jelölési körben (Baka második jelölésekor), 2009-ben szavazta meg hatéves mandátumát.
LB-elnökként Baka egyben az OIT elnöke is volt, ami komoly szervezeti és belső érdekfeszültségeket hordozott. Az igazi politikai viharok azonban a 2010-es kormányváltás után érték el. Baka élesen bírálta a Fidesz-kormány igazságügyi intézkedéseit: felszólalt a 2006-os események kapcsán eljáró bírákat elmarasztaló parlamenti vizsgálóbizottságok ellen, bírálta a semmisségi törvényt, és nyíltan ellenezte a bírósági igazgatás átalakítását.
A hatalom válasza nem késett: 2011-ben a Legfelsőbb Bíróságot átszervezték és átnevezték Kúriává, ezzel az indokkal pedig megbízatása lejárta előtt, idő előtt elmozdították Bakát a tisztségéből. Az igazgatási jogköröket az újonnan létrehozott Országos Bírósági Hivatal élére kinevezett Handó Tündének adták át, aki nem mellesleg a fideszes Szájer József felesége volt. Baka ezt követően a magyar állam ellen fordult, és a strasbourgi bíróságon pert nyert: az EJEB kimondta, hogy Magyarország megsértette a véleménynyilvánítási szabadságát és a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel nem biztosított számára jogorvoslatot az elmozdításával szemben. Az államnak 31 millió forintos kártérítést, illetve annak kamatait kellett kifizetnie.
Hack Péter szerint a jelenlegi belpolitikai krízis, a Sulyok Tamás köztársasági elnök körüli elnökváltás kísértetiesen emlékeztet a Baka-ügyre. A mostani parlamenti többség az Alaptörvény módosításával és szervezeti-jogtechnikai eszközökkel mozdította el Sulyokot, ahelyett, hogy az alkotmányban eredetileg rögzített megfosztási eljárást alkalmazta volna.
Hack Péter elemzésében rámutatott a politikai logikák álságosságára és a kettős mérce veszélyeire. Szerinte négy teoretikus álláspont létezik:
Konzisztens és elvi alapú álláspontot csak az első két megközelítés jelent. Ha elfogadjuk, hogy szervezetátalakítási vagy alkotmánymódosítási trükkökkel nem lehet határozott időre megválasztott alkotmányos tisztségviselőket elmozdítani – ahogy azt Baka esete és a strasbourgi ítélet kimondta –, akkor Sulyok Tamás elmozdítása is ugyanúgy sérti a jogállamiság elveit.
A jogtalanságra nem lehet válasz egy másik jogtalanság, még akkor sem, ha a politikai szereplők az elmúlt tizenöt év sérelmeire hivatkoznak
- véli a jogtudós.
Baka András államfői periódusa egybeesik egy átfogó alkotmányozási folyamat elindulásával. A készülő új alkotmányos keretek között kiemelt szerepet kap az igazságszolgáltatás és a tisztségviselők függetlenségének újraszabályozása. Az egyik kulcskérdés az alkotmánybírák szolgálati idejének és felső korhatárának rögzítése, amely a tervek szerint szigorúan 70 évben határozná meg a mandátumok végső határát, megelőzve a tisztségek politikai manipulációját, amint azzal a Fidesz is operált.
A szélesebb körű alkotmányos reformfolyamat végpontja pedig a magyar politikai berendezkedés alapvető átalakítása lehet: a parlamentáris rendszerről való elmozdulásként felvetődött a közvetlen köztársaságielnök-választás bevezetése. Ez a lépés alapjaiban változtatná meg a magyar államszervezet súlypontjait, és a jövőben közvetlen demokratikus legitimációt adna a köztársasági elnök kezébe.
Baka András tisztségbe lépése így nemcsak saját, fordulatokban gazdag életútjának megkoronázása, hanem a magyar jogállamiság nagy próbatétele is. Az új államfőnek olyan megosztott politikai térben kell helytállnia, ahol a múlt intézményi sérelmei és a jövő alkotmányos reformjai egyszerre nehezednek a köztársasági elnöki intézményre.
A műsorban még szól volt arról is, hogy
Napi