Cikkünk frissül...

Az Országgyűlés ülésén 14 órakor kezdődött az államfő-választási folyamat. Hallerné Nagy Anikó levezető elnök először bejelentette az államfő-választáshoz leadott ajánlásokat. Az érvényes jelöléshez a képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlására volt szükség,

A Fidesz és a KDNP nem vett részt sem a jelölési, sem a megválasztási folyamatban, a két párt illegitimnek tartja Sulyok Tamás elmozdítását az elnöki tisztségből. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta államfőnek, viszont megfelelő mennyiségű ajánlás hiányában Tóth Máté neve nem került a szavazólapokra.

A titkos szavazás körülbelül negyven, a számlálás húsz percet vett igénybe. Megismételt szavazásra a kétharmados Tisza-többség miatt nem volt szükség, így

Az államfő-választáson 146 képviselő szavazott. 140 képviselő igennel, 6 képviselő nemmel voksolt. A döntés bejelentése és a Himnusz után után Baka András köztársasági elnöki esküt tett.

Az új államfő augusztus 19-én kezdheti meg köztársasági elnöki tevékenységét.

Baka András korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. A Fidesz–KDNP parlamenti többsége 2011-ben megszüntette a Legfelsőbb Bíróságot, aminek helyét a Kúria vette át, ezzel megszűnt Baka András megbízatása. Baka András a strasbourgi bíróságig vitte az ügyet, ahol végül számára kedvező ítélet született. A jogtudós ezt követően a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.

Baka András igazságtételről és önmérsékletről beszélt, és azt is elárulta, miért vállalta a tisztséget

Baka András megválasztása utáni beszédét azzal kezdte, „nagy megtiszteltetés, elismerés és kivételes bizalom számára az Országgyűlés határozata. Váratlan, zavarba ejtő és megtisztelő volt a jelölés. Váratlan, mert hosszú szakmai életút után az ember nem keres újabb kihívásokat.”

Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség

– fogalmazott Baka András, hozzátéve: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Az új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egy generációnyi időt vesztegetett a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a gazdaság, a társadalom, az államháztartás, az energiaháztartás, a vízgazdálkodás és a közlekedés területét egyaránt érinti. Tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem.”

Baka András szerint a közös javak jelentős része magánérdekbe került. „A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak” – húzta alá a megválasztott államfő, aki szerint Budapestet és a vidéket, a fiatalt és az időset, a hívőt és a nem hívőt, a jobboldalit és a baloldalit, a konzervatívot és a liberálist, a kisebbséget és a többséget ,a gazdagot és a szegényt egymással szembe állították.

Egyszerre követel ez igazságtételt és önmérsékletet

– rögzítette Baka András, világossá téve: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán.”

Baka András eddigi tevékenységéről itt, az elmúlt napokban az ellenzék részéről többször emlegetett Korbely-ügyről itt írtunk részletesen.

Az első jelölt visszautasította a felkérést

Sulyok Tamás július végén írta alá a köztársasági elnöki pozícióból történő elmozdítását is tartalmazó tizenhetedik Alaptörvény-módosítást. Magyar Péter rögtön bejelentette, hogy várja a javaslatokat az új államfő személyét illetően, viszont már másnap közölte, megkérdezi Polgár Juditot, vállalja-e a tisztséget. A folyamatot a Tisza Párt támogatói köréből is több kritika érte, hiányolva a hosszabb, szélesebb körű egyeztetést az államfőjelölt kiválasztásáról. Polgár Juditot korábban tizenhatan, tudósok, művészek, sportolók, közéleti szereplők ajánlották államfőnek.

Végül Polgár Judit jelezte, nem tud eleget tenni a felkérésnek, mert nem érez magában elég erőt ahhoz, hogy vállalja egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségét. Magyar Péter a sakknagymester döntésére reagálva a saját felelősségét hangsúlyozta: „Sajnálom, ha az örömömből és a feltétlen bizodalmamból fakadó lelkesedésem okozta kommunikációs hibák hozzájárulhattak a kialakult helyzethez és a döntéséhez. A hibákért a felelősség kizárólag engem terhel.” Polgár Judit döntése után Magyar Péter találkozóiból arra következtethettünk, hogy három jelölttel számolt komolyan a Tisza Párt.

A kormányfő július 21-én posztolt egy közös fotót Ruff Bálinttal, valamint Fülöp Botond ügyvéddel, akit Vidéki Prókátorként és a kegyelmi botrány kirobbantójaként ismert meg a magyar közvélemény.

A következő találkozó július 23-án volt, amikor Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal, egyetemi tanárral beszélgetett Magyar Péter és Ruff Bálint, a miniszterelnök beszámolója szerint „a nemzetünk előtt álló sorskérdésekről”.

A harmadik egyeztetés néhány nappal a jelöltválasztás előtt, szerdán történt. Magyar Péter és Ruff Bálint ezúttal Baka András jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét fogadta a Miniszterelnökségen. Végül a Tisza-frakció Baka András támogatása mellett döntött.

(Borítókép: Baka András 2022. február 8-án. Fotó: Peter Kohalmi / AFP)