KultúraSzerző: origo 2026. 08. 11. 2 percnyi olvasás
Az előadás a magyarság történetét viszi színpadra.
Az előadás augusztus 19-én, szerdán 18 órától a budapesti Turul Házban szeptember 13-án, vasárnap 18 órától pedig Keszthelyen, a Festetics Látogatóközpontban lesz látható. „Pillanatképek a magyar nemzet sok ezer éves történelméből” – olvassuk a Genezis – Magyar Misztériumjáték alcímét, és már ebben a mondatban ott rejlik a vállalkozás léptéke. Két felvonásban járnak végig egy olyan történelmi és mitikus ívet, amely az ősi regéktől a honalapító és nemzetmegtartó csatákon, királyokon, vezéreken és fejedelmeken át egészen a XX. század traumájáig vezet. Mindezt hét énekes, táncos koreográfiák, fényjáték és videó vetítések segítségével.
A történelmi események lineárisan követik egymást, ám nem hagyományos színpadi elbeszélésben: egy-egy dal, mozdulat és kép idézi fel őket. A darab szereplői Kovács Nóri, Vörösmarti Imre, Heffner Attila, Fehér Boglárka, Szepesi Ricsosz, Szőke Tímea és Király Tibor énekesek, mellettük Barna István koreográfus és tánckara formálja színpadi látvánnyá a történetet.
Kovács Nóri lapunknak elmondta, hogy Aranyasszonyként került a produkcióba. Heffner Attila kereste meg a szereppel, mert olyan előadót szerettek volna, aki régóta foglalkozik ezzel a kulturális és zenei világgal. Kovács Nóri saját alkotói múltjában ott van a kapcsolódási pont: a Nimród regéje című szimfonikus népi operája.
„Örömmel vállaltam szerepet ebben a darabban” – mondja.
Elkezdődtek a próbák, közben formálódtak a gondolatok, plusz dalok kerültek bele, jeleneteket koreografáltunk, és így alakult ki, hogy lineárisan felfűztük a történelem folyamát, dalokon keresztül. Mindenki hozta a saját repertoárjából a magának kedves, ideillő dalokat
– mesélte Kovács Nóri. Az Aranyasszony szerepében saját zenei világából is hozott anyagot. A Szarvasűzés és a Násztánc című epilógus kapott helyet a Genezisben, felidézve Nimród, Hunor és Magyar, a Csodaszarvas és a tündérlányok történetét. Emellett Kovács Nóri népzenei múltja is hangsúlyosan jelen van: az évek során gyűjtött és saját repertoárjában megszólaltatott népdalokból ugyancsak kerültek az előadásba.
Mint az énekesnő rámutatott: a Genezis erejét éppen az adja, hogy hét különböző művészi karakter találkozik benne. A dalok mellett Barna István koreográfiái és tánckara teszik elevenné az egyes történelmi képeket, a Heffner Attila által készített videós háttérvetítések pedig fényjátékkal kapcsolódnak az adott témákhoz.
Ének, mozgás és kép egyszerre építi a kétfelvonásos előadás világát. A színpadi történet a teremtéssel indul, majd az ősi mondavilágon keresztül halad tovább. Ebben a világban a történelmi és a spirituális értelmezés tudatosan összekapcsolódik.
Az előadás a szkíta-hun-avar-magyar folytonosság gondolatára épít, és Kovács Nóri értelmezésében az egykori regék, mítoszok és a mai történeti gondolkodás között is kapcsolat teremthető.
A darab innen érkezik el a királyokhoz, vezérekhez, kormányzókhoz és azokhoz a sorsdöntő csatákhoz, amelyeket a produkció a nemzet megmaradásáért folytatott küzdelemként mutat be. A történet egyik legsötétebb pontja Trianon, itt az addig sodró előadás elcsendesedik. A táncosok koreográfiája szimbolikus „nemzethalált” jelenít meg, a mélypont azonban nem végállomás.
A Genezis gondolati íve innen ismét fölfelé vezet: a szétszórtság ellenére megőrizhető összetartozás felé. Kovács Nóri számára ez az előadás egyik legfontosabb gondolata: „A magyarság szétszóródott a nagyvilágban, de összetartunk, egy egységhez tartozunk, addig van jövőnk, addig van magyarság, míg ebben hiszünk és tovább írjuk a történetet. Legyünk büszkék hősi, történelmi múltunkra és tartsuk meg a hitünket!
– fogalmaz.
Napi