EgyébSzerző: John Woods 2026. 08. 11. 6 percnyi olvasás
On the basis of his professional record András Baka may well take a hard line against PM Péter Magyar if needed. #andrásbaka #presidentofhungary #president #hungarianparliament #viktororban #pétermagyar Continue reading: https://dailynewshungary.com/new-president-andras-baka-pm-magyar-attacks/
Szakmai előélete és magas hivatali ideje alapján a mai elnökké választandó Baka András keményen felléphet Magyar Péterrel és kormányával szemben, ahogy Orbán Viktor hatalmának 2010–11-es megszilárdítása során sem rejtette véka alá kritikáit. Valójában ezért távolították el annak idején. Az elemzések szerint komoly ellensúlyt tudna nyújtani a kormánynak a demokratikus intézmények védelmében – ha ez szükségesnek bizonyul –, az ellenzék azonban továbbra is hevesen támadja, és gusztustalan epizódokat kotor el a múltjából.
Magyarország parlamentáris köztársaság, így az elnök szerepe nagyrészt ceremoniális, a politikai hatalmat a miniszterelnök és az általa kinevezett kabinet gyakorolja. Ha Magyar Péter és szövetségesei ezen változtatni kívánnak, abból eddig nem sokat tettek, pusztán kijelentették, hogy a leendő köztársasági elnököt inkább a népnek kell megválasztania, mint a parlamentnek.
Ez régi követelés, de felboríthatja a jelenlegi alkotmányos rendet is. Egy közvetlen népi mandátummal rendelkező elnök elkerülhetetlenül nagyobb hatalommal bír, mint a parlamenti többség által kinevezett elnök. A hangsúly a képviseletről a valódi döntési kompetenciák felé tolódhat el.
A korábbi köztársasági elnökök a fentiek ellenére még pártvitákban is kivették a részüket: Sólyom László egyértelműen Gyurcsány Ferenccel és a szocialista kormánnyal szemben foglalt állást, amikor kiderült, hogy csalással nyerték meg a 2006-os választást. Ezzel szemben a Fidesz által 2010 után megválasztott elnökök azt csináltak, amit Orbán Viktor akart: segítették a Fidesz kormányzását.
A baj akkor keletkezett, amikor Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott Kónya Endrének, a bicskei gyermekbántalmazási ügy igazgatójának asszisztensének; a botrány nem állt meg a Sándor-palotánál, hanem átcsapott a Karmelitába, azonnali cselekvésre kényszerítve Orbánt. Novákot elbocsátotta, helyette Sulyok Tamással lépett. Pedig az ekkor felszínre került problémák végül magát Orbánt temették el.
Tisza győzelme után Magyar Péter azonnal lemondásra szólította fel Sulyokat; amikor elutasította, a kormány a 17. alkotmánymódosítással csomagot küldött neki, amit Sulyok – aggodalmai ellenére – aláírt. Így érkeztünk el a mai elnökválasztáshoz, amelyen Tisza jelöltje, Baka András a nyolcadik köztársasági elnök lehet az újkori Magyarország történetében.
Baka korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, 2012 elején Orbán Viktor kétharmados többségével éppen azért menesztette, mert bírálta a Fidesznek kedvezõ gyors, átgondolatlan, egyoldalú jogszabályt. Arra is figyelmeztetett, hogy az új rendszerben az Országos Igazságügyi Hivatal vezetője, Handó Tünde túlzott, átláthatatlan és ellenőrizetlen hatalmat kapott.
Hasonló kritikák várhatók tőle Magyar Péterrel szemben is, ha ugyanezek a minták megismétlődnének. Magyar azonban maga is hajlamos a gyors, akár a közjogi rendszert is érintő döntésekre: egyszer, egy spontán pillanatban felajánlotta az elnöki posztot a sakkvilágbajnoknak, Polgár Juditnak, aki visszautasította; Magyar támogatottsága ezután több ponttal csökkent.
Baka András 17 évig dolgozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, majd Sólyom László őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére. Útja a posztig nem volt egyszerű: 2008-ban és később több fordulót is elveszített a parlamenti szavazáson, de 2009. június 22-én a Magyar Szocialista Párt és a Fidesz támogatásával 309 szavazattal, 36 ellenében megválasztották.
Lemozdítása után Baka Strasbourghoz fordult, és az Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-ban úgy döntött, hogy Magyarország megsértette Baka véleménynyilvánítási szabadságát, és jogellenesen menesztette hivatalából. A bíróság szerint az intézkedés más magyar bírókra is hidegrázó hatással lehetett. Mégis Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulva "megtámadta" saját országát.
A Fidesz (és Mi Hazánk) most ismét Baka ellen támad, azt állítva, hogy ő a kommunista „vérbírók” örököse, aki egykor elítélte az 1956-os forradalmárokat és felmentette a félkatonai szervezeteket. Az 1956. október 26-i tátai lövöldözést Korbely János százados vezette; a sortűz után hárman feküdtek, köztük a helyi rendőrkapitányságot elfoglalni próbáló felkelők vezére.
2001-ben a magyar bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte Korbelyt emberiesség elleni bűncselekmények miatt (nem gyilkosság, mivel az elévülés már lejárt); a volt kapitány Strasbourghoz fordult, a bíróság pedig 11–6-ra úgy döntött, hogy a magyar igazságszolgáltatás félreértelmezte a törvényesség elvét. A 2008-as ítélet szerint a magyar bíróságok tévesen alkalmazták a nemzetközi jog kategóriáit, mert a tátai incidens nem volt szisztematikus és széles körben elterjedt támadás a polgári lakosság ellen, és a felkelők vezére fegyverrel a kezében halt meg.
Baka a többség mellett szavazott – a Fidesz szerint tévesen. Akkor, 2008-ban és 2009-ben, amikor a Legfelsőbb Bíróság élére való megválasztását támogatták, vélhetően nem így gondolták. Baka éppen annak a Legfelsőbb Bíróságnak az élén végzett, amely helyben hagyta az eredeti Korbely-ítéletet, vagyis a volt kapitánynak börtönbe kellett vonulnia.
Baka ezután is aktív bíró maradt. 2017-ben testülete úgy ítélte meg, hogy a tao-támogatások közpénznek minősülnek, ezért Lázár János élesen támadta őt. Ezekkel a tao-támogatással segítették az Orbán-párti vállalkozók a hozzájuk közel álló sportszervezeteket, bár az átláthatóságukat minden lehetséges módon akadályozni igyekeztek.
Jelenleg az ellenzékben van,0120. 2006-ban nem támogatta a rendes bírósági eljárásokon és jogorvoslatokon túlmutató, a rendes bírósági eljárásokon és jogorvoslatokon túlmutató rendőri túlkapásokhoz kapcsolódó döntéseket, amelyek valamilyen elemi népi követelés miatt a tüntetések és utcai harcok áldozatait igyekeztek előnyben részesíteni a félkatonai csoportokkal szemben.
Baka idén tavasszal a Sorbonne-on bírálta az Orbán-rendszer jogállamiságát, a hetvenes évek szocialista rendjéhez hasonlítva azt. Azzal érvelt, hogy a hatalmi ágak szétválasztásának meggyengülése miatt a bíróságok már nem tudták megfelelően betölteni fékező és irányító szerepüket.
A jelölés másik csavarja, hogy korábban maga Baka is csatlakozott a Fidesz által megválasztott, Suly Tamás elnökének lemondását sürgető, 42 értelmiségi által aláírt fellebbezéshez. A kommentár szerint Baka személye így egyszerre jelenti a jogállami intézmények helyreállításának ígéretét és egy olyan államfő lehetőségét, aki nem feltétlenül lenne automatikus szövetségese bármelyik miniszterelnöknek.
Napi