BelföldSzerző: index 2026. 08. 11. 5 percnyi olvasás
A rendvédelmet, az egészségügyet, a köznevelést és a költségvetést is érintik a változtatások.
A parlament keddi ülésén a képviselők több javaslatot is elfogadtak, átment
Az egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosításának kiemelt célja „a magzati élet és a várandós nők életének védelme, az életminőség javítása, ennek keretében az őket érintő fertőző betegségek visszaszorítása, a fertőzésből származó betegségek kezelésének mielőbbi megkezdése”. A kormány szerint szükséges megteremteni annak a lehetőségét, hogy a fertőzésre vonatkozó adatot a várandósgondozást végző személy, illetve a beteget ellátó orvos és védőnő láthassa, valamint intézkedhessen a terápiáról.
Annak érdekében, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv intézkedni tudjon a fertőzött beteggel kapcsolatban, a fertőző betegség személyazonosító adatokkal történő jelentése válik szükségessé a betegellátó részéről az egészségügyi államigazgatási szerv felé.
A javaslat indoklásában a veleszületett szifiliszes esetek számának növekedésére hivatkoznak.
Az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosítását a rendőri feladatellátás párhuzamosságainak csökkentésével indokolták.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) október 1-től megszűnik önálló rendvédelmi szervként működni, de nevét megőrizve, országos hatáskörű szervezetként, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) irányítása alá kerül. Az Országgyűlési Őrség a jelenlegi formájában szintén megszűnik, a személyvédelmi feladatai a TEK-hez, az objektumvédelmi feladatai a Készenléti Rendőrséghez kerülnek.
Az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat és illetményüket.
A közneveléssel kapcsolatos egyes törvények módosítása eltörli az ott foglalkoztatottak szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat, valamint azt az előírást is, hogy szakmai kérdésekben csak a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
Az agrárkamarára átalakítás vár, miután a kormány úgy látja – idézzük a javaslatot – hogy „a törvény szerinti eredeti jogalkotói szándék nem érvényesül maradéktalanul, a közfeladatok szakmai alapon történő ellátása a szervezet átpolitizáltságából kifolyólag sérül, ezért szükségessé vált az agrárkamara szakmai működésének helyreállítása, az agrár- és élelmiszer-gazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazati szereplőinek számára politikai befolyástól mentes, egységes érdekképviselet biztosítása, a kormányzati célkitűzésekkel összhangban”.
Az elfogadott előterjesztés szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz. A döntés után a szervezetnek nem lehetnek tisztségviselői az országgyűlési vagy európai parlamenti képviselőjelöltek, a vármegyei közgyűlések elnökei és tagjai, a polgármesterek, a kormányzati politikai felsővezetők, valamint az agrártámogatási rendszerben az államháztartásról szóló törvény szerinti támogatóként eljáró kormánytisztviselők.
Az agrárkamara tisztségviselői emellett nem tölthetnek be tisztséget politikai pártban. A jövőben, ha az országos elnökség a tagi tisztségek megszűnése miatt határozatképtelenné válik, akkor az új országos tisztségviselők megválasztásáig a kamarai biztos egyszemélyben gyakorolja az elnökség jogköreit.
Ami a megszavazott költségvetési javaslatot illeti, az indoklás szerint annak több célja van: egyrészt a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalt kötelezettségek teljesítésének elősegítése, valamint az ahhoz szükséges pénzügyi és jogi garanciák megteremtése, továbbá a Versenyképes Járások Program forrását biztosító Területfejlesztési Alapba való befizetési kötelezettség 2026. évi teljesítési ütemezésének meghatározása.
A közpénzügyi reformokat tartalmazó javaslat az Alaptörvény tizenhetedik módosításával összefüggésben többek között a Költségvetési Tanács vétójogának hatályán kívül helyezését rögzíti.
Az előterjesztés változtat azon az elmúlt években kialakult gyakorlaton is, amely szerint a következő évi költségvetésről már a tavaszi ülésszakon dönt az Országgyűlés. A jövőben a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot október 1. és október 31. között nyújthatja be.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő módosító javaslatot is megszavazták a képviselők. Az előterjesztés célja, hogy az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelöléséhez kapcsolódó miniszteri jogkör megszűnjön.
Az Országgyűlés keddi üléséről itt olvashatja a tudósításunkat.
(Borítókép: A Terrorelhárítási Központ (TEK) egysége egy Scorpion páncélozott jármûvel Szekszárd sétálóutcája előtt. Fotó: Kiss Dániel / MTI)
Napi