GazdaságSzerző: index 2026. 08. 11. 6 percnyi olvasás
Egy szigetes buli után nem ezek a legjobbak.
A 2026-os Sziget Fesztivál kedden startolt el hivatalosan, és a fesztiválszezonnal együtt minden évben előtérbe kerülnek azok a hirdetések is, amelyek egyszerű megoldást kínálnak egy hosszú éjszaka kellemetlen következményeire.
Az interneten néhány kattintással rendelhető kapszula, italpor, koncentrált „shot” vagy bőrre ragasztható tapasz, amely a reklámok szerint megelőzi vagy enyhíti a másnaposságot. Az NKFH – a fogyasztóvédelmi és élelmiszerlánc-felügyeleti ügyekben eljáró hatóság – most azt vette sorra, hogy mit tudnak ezek a készítmények valójában, és mit mondanak róluk az uniós szabályok.
A hatóság szerint a probléma nem feltétlenül a termékek összetételében rejlik, hanem abban, hogy milyen hatást tulajdonítanak nekik a reklámok.
A másnaposság közkeletű magyarázata a kiszáradás, a valóság azonban ennél összetettebb. Az alkohol lebontása során acetaldehid keletkezik – ez az alkohol egyik köztes bomlásterméke –, amely hozzájárulhat a kellemetlen tünetekhez.
Emellett az alkohol fokozza a folyadékvesztést, rontja az alvás minőségét, befolyásolja a vércukorszintet, és gyulladásos folyamatokat is beindíthat. A fejfájás, a fáradtság, a hányinger, a koncentrációs nehézség vagy az általános rossz közérzet tehát több tényező együttes eredménye.
Éppen ezért nincs egyetlen olyan összetevő sem, amely egyszerűen „inaktiválná” a másnaposságot.
A vitamin- és ásványianyag-komplexek vagy a növényi kivonatok legfeljebb bizonyos részfolyamatokra lehetnek hatással, az alkohol szervezetre gyakorolt teljes hatását azonban nem képesek eltüntetni.
Ahogy arról korábban az Index is írt, a szervezet csak meghatározott ütemben képes lebontani az alkoholt – ez a biológiai korlát az, amit egyetlen készítmény sem tud megkerülni.
A másnaposság elleni termékekben gyakran találhatók olyan összetevők, amelyek önmagukban valóban fontos szerepet töltenek be a szervezet működésében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg is szüntetnék a másnaposságot.
A B-vitaminok – például a B6, a B12 vagy a biotin – részt vesznek a normál energiatermelő anyagcserében, ezért gyakori összetevői az ilyen készítményeknek.
Arra viszont nincs tudományos bizonyíték, hogy pótlásuk egy egészséges embernél felgyorsítaná az alkohol lebontását.
A megfelelő folyadékbevitel és az elektrolitokat tartalmazó italok segíthetik a folyadék- és ásványianyag-pótlást, de nem semlegesítik az alkoholt. A gyömbért hagyományosan emésztőrendszeri panaszok esetén alkalmazzák, ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a gyömbértartalmú készítmények kezelnék a másnaposságot.
Külön fejezet a máriatövis és a többi, „májvédőként” hirdetett összetevő. A máj valóban kulcsszerepet játszik az alkohol lebontásában, de az NKFH szerint nem igazolt, hogy bármely, élelmiszerben alkalmazott összetevő érdemben felgyorsítaná ezt a folyamatot.
Az újabb készítményekben feltűnő NAC (N-acetil-L-cisztein) és DHM (dihidromiricetin) hatásmechanizmusát laboratóriumi, állatkísérletes és előzetes humán vizsgálatokban is kutatták. A hatóság figyelmeztetése ennél a pontnál a leghatározottabb: az ígéretes előzetes eredményeket nem szabad összetéveszteni a bizonyított hatásossággal.
Az elmúlt években egyre népszerűbbek lettek a „hangover patch”, azaz másnaposság elleni tapasz típusú termékek. Ezek vitaminok, növényi kivonatok vagy más hatóanyagok bőrön át történő felszívódását ígérik.
A bőrön keresztüli hatóanyagbevitel valóban létező technológia – ilyenek például bizonyos fájdalomcsillapító, hormonális vagy nikotintapaszok. Ezek azonban speciálisan fejlesztett, ellenőrzött gyógyszertechnológiai megoldások, hosszú vizsgálati sorral a hátuk mögött.
Egy vitaminokat vagy növényi kivonatokat tartalmazó tapasz esetében viszont önmagában a termék létezése nem bizonyítja, hogy az összetevők megfelelő mennyiségben felszívódnának. Az NKFH ezt egyetlen mondatban foglalta össze:
Attól, hogy valamit a bőrünkre helyezünk, még nem biztos, hogy az eljut oda, ahol hatnia kellene.
A másnaposság elleni termékek jogi megítélésében fontos mérföldkő volt egy német bírósági döntés, amely egy ilyen készítmény reklámjaiban szereplő, egészségre vonatkozó állításokat vizsgálta.
A bíróság arra jutott, hogy a másnaposság nem pusztán kellemetlen közérzet, hanem az alkoholfogyasztást követően kialakuló állapot, amely a szervezet normál működésének átmeneti zavarával jár – és amely a jogi értelmezés szerint betegségnek minősülhet. Ennek következtében egy élelmiszerként forgalmazott termék nem állíthatja magáról, hogy ezt az állapotot megelőzi, kezeli vagy enyhíti.
A döntés az uniós élelmiszerjog egyik alapelvét példázza: egy élelmiszer nem tulajdoníthat magának gyógyhatást vagy betegség megelőzésére irányuló hatást.
Az uniós szabályozás szigorúan meghatározza, milyen egészségre vonatkozó állítások – szakszóval health claimek – használhatók jogszerűen a termékek kommunikációjában.
Ezért jelentenek különösen érzékeny területet az olyan fordulatok, mint a „gyors regeneráció”, a „támogatja a májat”, a „segít a másnapos tünetek esetén” vagy a „másnap is formában tart”.
A fesztiválok éjszakáin sokan többféle „segítséget” is bevetnek, hogy tovább bírják a tempót: a túlélőcsomagba az alkohol mellé kávé, energiaital vagy koffeintartalmú energiatasak is kerülhet. Ezek fokozhatják az éberségérzetet, de nem józanítanak ki.
A koffein nem gyorsítja az alkohol lebontását, és nem csökkenti annak a reakcióidőre, a koordinációra vagy a döntési képességre gyakorolt hatását. Vagyis a fáradtságérzet háttérbe szorulhat, miközben az alkohol hatása változatlanul fennáll – ez pedig önmagában is kockázatot jelent.
A koffein élettani hatásairól korábban részletesen is írtunk. A kevés alvás, a nagy meleg, az intenzív mozgás és az elégtelen folyadékbevitel tovább növeli a szervezet terhelését, ami fokozza a kiszáradás, a kimerültség és a másnapi rosszullét kockázatát – Magyarországon pedig augusztus elején harmadfokú hőségriasztás is életben volt.
Az NKFH szerint a legjobb stratégia továbbra is a mértékletesség és a megelőzés: mértékkel fogyasztott alkohol, elegendő víz, teli gyomor, megbízható forrásból származó italok és elég idő a regenerálódásra.
A hatóság szerint a másnaposság elleni készítmények iránti érdeklődés érthető, hiszen mindenki gyorsan visszatérne a megszokott ritmusához – a szervezetet érő terhelést azonban egyetlen kapszula vagy tapasz sem képes eltüntetni.
„A tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan kapszula, italpor vagy tapasz, amely lehetővé tenné, hogy következmények nélkül fogyasszunk alkoholt” – zárták a közleményt.
(Borítókép: Illusztrált képünkön bulizók koccintással ünnepelnek. Fotó: Jon Buckle - EMPICS / Getty Images)
Napi