Újabb szakaszába lépett a szélerőmű-kapacitások bővítésének előkészítése. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közzétette az értékelési szempontokkal kiegészített pályázati kiírás tervezetét, amelyhez 2026. augusztus 13-ig várják az iparági szereplők észrevételeit. Első pillantásra mindez egy energetikai beruházásokhoz kapcsolódó, meglehetősen technikai egyeztetésnek tűnhet. A MEKH honlapjáról letölthető új dokumentumot átnézve azonban kiszúrtunk egy részletet, amely jóval érdekesebbé teszi a történetet.

A frissített tervezet egyik legérdekesebb része az értékelési szempontok között bújik meg. Első olvasásra egy technikai, jogi rendelkezésről van szó, amelynek jelentőségét nem feltétlenül könnyű felismerni. Ha azonban lefordítjuk a pályázati nyelvet, már jóval egyszerűbb – és érdekesebb – kép rajzolódik ki. A VII.1.2. pont szerint a pályázó önkéntesen vállalhatja, hogy amennyiben megnyeri a pályázatot, lehetőséget biztosít arra, hogy a nyertes projektet megvalósító gazdasági társaságban 30 százalékos tulajdonrészt szerezzen a Magyar Állam vagy az általa kijelölt szervezet, illetve az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok – vagy az általuk kijelölt szervezet.

Egyszerűbben fogalmazva: egy szélerőmű-fejlesztő már a pályázat során jelezheti, hogy nyertessége esetén kész arra, hogy az állam vagy az érintett önkormányzat akár 30 százalékos tulajdonrészt szerezzen abban a társaságban, amely a megszerzett betáplálási jogosultságot hasznosítja. Ehhez a tervezet szerint az érintett állami vagy önkormányzati szereplő egyoldalú nyilatkozata is elegendő lehet. Önmagában már ez is figyelemre méltó feltétel, az igazi jelentőségét azonban a pályázatok pontozási rendszere adja. A 30 százalékos tulajdonrész megszerzésének lehetőségét biztosító vállalás ugyanis nem egyszerűen egy kipipálandó elem a dokumentumban: 

A tervezetben szereplő értékelési rendszer alapján az a pályázó, amely nyilatkozatot tesz, az elérhető összpontszám jelentős részét már ezzel a vállalással megszerezheti. Számításaink szerint ez önmagában a maximálisan elérhető pontszám mintegy hetedét jelentheti. Egy olyan versenyben pedig, ahol végül a pályázók között pontok dönthetnek, ez korántsem elhanyagolható különbség. A dokumentum tehát önkéntes vállalásként beszél a 30 százalékos tulajdonrész lehetőségének biztosításáról. A pontozás ugyanakkor erős ösztönzőt teremthet arra, hogy a pályázók éljenek ezzel: aki vállalja, jelentős pontelőnyhöz juthat azzal szemben, aki nem. Így egy első látásra technikai részlet valójában a pályázati verseny egyik fontos tényezőjévé válhat.

Ez volt Magyar Péter és Kapitány István terve

A 30 százalékos tulajdonszerzés lehetősége azért is figyelemre méltó, mert nem előzmények nélkül jelent meg a pályázati tervezetben. Magyar Péter miniszterelnök korábban már világossá tette: az új kormány azt szeretné, ha a szélerőmű-fejlesztésekből azok a helyi önkormányzatok is részesednének, amelyek területén vagy környezetében ezek a beruházások megvalósulnak. A most megjelent feltétel ennek a politikai szándéknak teremthet konkrét lehetőséget a pályázati rendszerben.

A tervezet ugyanis már nem pusztán arról szól, hogy hol és mekkora új szélerőművi kapacitás kapcsolódhat rá a villamosenergia-hálózatra. Az előzőekben bemutatott szabály alapján a sikeres beruházások tulajdonosi szerkezetében is megjelenhet az állam vagy az érintett önkormányzat. Ráadásul – ahogy fentebb bemutattuk – az erre lehetőséget biztosító pályázók a pontozás során is jelentős előnyhöz juthatnak.

Mindez azért sem mellékes, mert komoly beruházási hullám előtt állhat a magyar szélenergia-szektor. Korábban részletesen megírtuk, hogy Magyarország az Európai Unió felé vállalt 700 megawatt helyett végül csaknem 1000 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára tud hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani. A nagyobb keretet az indokolja, hogy a vártnál intenzívebb beruházói érdeklődés mutatkozik az új szélerőművek iránt.

A tárcavezető ennél jóval távolabbra mutató célt is megfogalmazott: a kormány tervei szerint 2030-ig legalább 4000 megawattnyi új szélerőművi csatlakozási lehetőséget biztosítanának Magyarországon. Ha ez a terv megvalósul, a mostani közel 1000 megawattos kapacitás kiosztása tehát csak az első nagyobb lépés lehet egy ennél lényegesen szélesebb fejlesztési programban. Éppen ezért különösen fontos, hogy milyen szabályok mentén dől el, kik juthatnak hozzá a hálózati csatlakozási lehetőségekhez, és milyen feltételekkel valósíthatják meg beruházásaikat.

A kormány álláspontja szerint ehhez biztosítani fogják a szükséges kapacitásokat, az átlátható szabályozást és a kiszámítható beruházási környezetet. A kabinet érvelése szerint a szélerőművek bővítése egyszerre szolgálhatja Magyarország energiafüggetlenségét, versenyképességét és a hosszú távú energiaellátás biztonságát. A mostani pályázati tervezetből ugyanakkor már az is látszik, hogy a következő évek szélerőmű-beruházásainál nemcsak az lehet fontos kérdés, hogy ki és hol építhet, hanem az is, hogy végül kik kerülhetnek tulajdonosként a projektek mögé.

(Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Tisza-kormány minisztereinek kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2026. május 12-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)