GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 11. 4 percnyi olvasás
Júniusban az idei mélypontjára esett a boltok forgalma, az adat annyira rossz lett, hogy Kapitány István a Facebook oldalán nem is a júniusi, hanem az első féléves statisztikáról közölt grafikont.
„A bizalom már a boltokban is látszik” – így kommentálta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a legfrissebb kiskereskedelmi adatokat. A Központi Statisztikai Hivatal múlt csütörtökön közölte, hogy júniusban a hazai boltok forgalma a nyers adatok szerint 4,0 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva pedig 3,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az előző hónaphoz képest ugyanakkor már kevésbé kedvező a kép: májushoz viszonyítva 0,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Kapitány István mindenesetre a kedvezőbb éves adatokat emelte ki. Értékelése szerint a növekedés nemcsak a kereskedők számára jó hír, hanem minden magyar családnak azt jelzi, hogy erősödik a gazdaság, és ezzel együtt a lakosság bizalma is.
A sikerpropaganda egy nappal később is folytatódott: a KSH pénteken közölte a júliusi inflációs adatokat. A fogyasztói árak átlagos emelkedése a vártnál jóval kedvezőbben alakult: az elemzők által várt 1,6 százalék helyett mindössze 1,2 százalékos volt az infláció, amit Magyar Péter miniszterelnök rögtön saját kormánya sikereként igyekezett elkönyvelni.
Az optimizmus persze érthető, hiszen tíz éve, 2016 novembere óta nem mértek ilyen alacsony inflációt Magyarországon. Ha azonban egy kicsit az adatok mögé nézünk, már jóval kevésbé rózsás a kép, és túlzott örömre sincs különösebb ok.
Kapitány István múlt csütörtökön azonnal kommentálta a júniusi kiskereskedelmi adatokat, egy apró részlet azonban kimaradt az értékeléséből: az, hogy a növekedés üteme éppen júniusban lassult az idei év eddigi legalacsonyabb szintjére.
A tárcavezető ehelyett inkább az első félév kedvezőbb, 4,5 százalékos adatáról írt, és külön kiemelte a látványosabban mutató részadatokat is. Így például az üzemanyag-kiskereskedelem 8,3 százalékos, illetve a nem élelmiszer-kiskereskedelem 5,6 százalékos bővülését. A legfrissebb adat azonban valahogy kimaradt a felsorolásából.
Ráadásul az első féléves adatok ráadásul erősen torzítanak. Az előző Orbán-kormány alatt számtalan jóléti intézkedés kifizetése történt meg, elég csak
A Magyar Nemzeti Bank tavalyi jelentése szerint ezek az intézkedések nagyságrendileg 1700-1800 milliárd forint összértékűek, amelyeknek 60 százaléka közvetlenül a fogyasztásba csapódik le. Tehát ha igaz is, amit Kapitány István állít, hogy a lakosság egyre többet költ, az még az előző kormánynak köszönhető.
Abban azonban igaza van a gazdasági miniszternek, hogy felfokozott várakozás és erős bizalom övezi az új kormányt. Az áprilisi választás óta töretlenül emelkednek a hazai konjunktúraindexek, a GKI fogyasztói indexe pedig nyolcéves csúcsra kapaszkodott. A hangulat javulásában az üzemanyagárak csökkenése mellett az erős forint is szerepet játszhatott.
Az, hogy ekkora optimizmus alakult ki a gazdaságban, önmagában a lehető legjobb hír a gazdasági szereplők számára, hiszen a bizalom a megrendelések szempontjából is kulcsfontosságú. Csakhogy ennek a bizalomnak egyelőre kevés nyoma látszik a tényleges termelési adatokban.
A kiskereskedelem mellett az építőipar sem a szebbik arcát mutatja. Májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 10,7 százalékkal, munkanaptényezővel kiigazítva pedig 6,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A negatív meglepetésben szerepet játszhat a kormányzati beruházások hiánya, valamint a lakosság kivárása a kormány tervezett intézkedései miatt. Ilyen bizonytalansági tényező az Otthon Start jövője is: a pénzügyi szolgáltatóktól érkező információk alapján nem zárható ki, hogy a kormány már augusztusban jelentősen szűkíti a program igénybevételére jogosultak körét.
De a turizmus sem éppen a legjobb időszakát éli. Júniusban a turisztikai szálláshelyeken közel 1,9 millió vendég összesen 4,3 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 2,2, a vendégéjszakáké pedig 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A gyenge adatokat az iparági szereplők részben az erős forint számlájára írják. Az, hogy április óta mintegy 8 százalékot erősödött a hazai fizetőeszköz, jó hír az importőröknek és azoknak a magyaroknak, akik külföldön költik el a pénzüket – a hazai turizmusnak viszont már kevésbé.
A Szállodaszövetség szerint az ágazat egyértelműen érzi ennek hátrányait, egyrészről a külföldi turisták számára drágábbá vált a magyarországi nyaralás, másrészről a magyar turisták számára olcsóbb lett külföldön pihenni, ez pedig a hazai vendéglátósoknak okoz nem kevés fejfájást. A balatoni turisztikai szereplők pedig okkal panaszkodnak, több üzemeltető szerint idén 15–20 százalékkal esett vissza a forgalmuk.
Az ágazatok közül egyelőre az ipar teljesítménye tűnik a legbiztatóbbnak. Az évek szenvedő szektor kezd magára találni azóta, hogy beléptek a termelésbe a korábban elindult beruházások, mint a debreceni BMW-gyár, vagy a szintén debreceni CATL.
Mindez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy a gazdaság egészének teljesítményét látványosan felhúzza.
Az egyes szektorok vártnál gyengébb teljesítménye is közrejátszott abban, hogy a második negyedéves GDP-adatok csalódást okoztak. A KSH szerint április és június között a szezonálisan kiigazított adatok alapján éves összevetésben 1,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság, az előző negyedévhez képest pedig 0,4 százalékos volt a növekedés.
Az elemzőket is meglepte a júniusi kiskereskedelmi adat. Molnár Dániel, az MGFÜ Makrogazdasági Elemzési Osztályának vezető elemzője azt emelte ki, a dinamika lassulásában érdemi szerepet játszott az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek forgalma, amely éves szinten csupán 1,8 százalékkal nőtt, miközben havi bázison stagnált. De szerinte a gépjármű-üzemanyagforgalom is jelentős szerepet játszott a júniusi lassulásban: míg a májusi növekedéshez még 1,1 százalékponttal járult hozzá, júniusban éves alapon minimálisan csökkent a forgalom, így hatása összességében semleges volt. Havi szinten pedig 4,7 százalékkal esett az értékesítési volumen.
A fő mozgatórugó a tavaszi pánikvásárlások voltak, az iráni háború, illetve a Barátság kőolajvezeték leállása felvásárlásra ösztönözte a háztartásokat, amelynek hatása folyamatosan kifut és visszafogja a keresletet a benzinkutatokon.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is ugyanazt a hatást emelte ki. Szerinte a fogyasztás általános bővülése továbbra is magyarázható azzal, hogy javul a háztartások jövedelmi helyzete, amihez egyaránt hozzájárul az alacsony infláció, a magas átlagos béremelkedés, illetve a kormányzati fiskális lazítások, mint a családi adókedvezmény emelésére, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos szja-mentességére.
A havi alapú csökkenésből ugyanakkor valamennyire az is látszik, hogy az év eleji egyösszegű transzferek (például 14. havi nyugdíj, fegyverpénz) hatása már elkezdett kifutni
– jelezte a májushoz mért csökkenés alapján Regős Gábor.
Napi