1235. Ez nem évszám, hanem az Ígéretfigyelő portál összesítése: a Tisza Párt ennyi vállalást tett a kampányban. Nagy szám, sok ígéret. Ezekben azonban nem volt benne, hogy kivezetik a kamatstopot, megvágják a vállalkozások fix háromszázalékos hiteleit, de az sincs a listában, hogy nem védik meg a lakosságot az emelkedő üzemanyagáraktól. Hol vagyunk már a 480 forintos benzinár követelésétől? Kezd kirajzolódni a kép, nagyon úgy fest, hogy megszorításokra kell felkészülni. Orbán Viktor volt kormányfő nemrégiben arra figyelmeztetett: ezt az euró bevezetéséhez szükséges lépésekkel próbálják meg majd eladni.

Külső okok, belső okok

– A Hormuzi-szoroson töredékére csökkent az olajforgalom, emellett a rekordalacsony Duna miatt Paks termelése is visszaesett. Magyarországnak így drágább energiahordozókat és több importáramot kell vásárolnia. Az Európai Bizottság már a drágulás előtt is 6,2 százalékos költségvetési hiányt várt 2026-ra, miközben a kormány által megcélzott euróképességhez három százalék alatti deficitre lenne szükségünk – mondta a Magyar Nemzetnek Sebestyén Géza, az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője. Az egyetemi docens szerint mindez a költségvetési hiány csökkentését, magyarul megszorításokat vetít előre. 

– A várható megszorításoknak vannak külső és belső okai is. A február végén kirobbant közel-keleti háború után súlyosan korlátozták a Hormuzi-szoros forgalmát, amelyen a konfliktus előtt naponta mintegy húszmillió hordó olaj és olajtermék haladt át. A lezárások miatt azonban ez az érték a legtöbb napon lényegében nullára esett – emlékeztetett. Jelezte: bár a készletfelszabadítások, a szaúdi és emírségekbeli kerülő vezetékek, valamint az amerikai és brazil export növekedése ugyan némileg mérsékelte a sokkot, de az olajár így is sokat emelkedett. Ez pedig visszafogta a globális keresletet, ami negatívan hat hazánk gazdaságára is. A drágább energiaár és a befektetői bizalom visszaesése a forintot is gyengülő pályára állította, miközben a nemzetközi háborúknak áldozatul esett finomítói kapacitások növelték a finomítói árréseket. Ezek a tényezők együtt jelentős üzemanyagár-emelkedést hoztak Magyarországon. A drágább üzemanyag a fuvarozáson, a mezőgazdaságon és az élelmiszeriparon keresztül második körös inflációt indíthat el. Ez lassíthatja a jegybanki kamatcsökkentést, magasan tarthatja az állampapírhozamokat, növelheti a költségvetés kamatkiadását és megnehezíti az euróhoz kapcsolódó inflációs, kamat- és hiánykritériumok elérését.

Megszorítások: az adósság a kulcs

Sebestyén Géza úgy látja, hogy a paksi atomerőmű termelésének drámai visszafogása is súlyosbítja a problémákat. Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy a magyar energetikai rendszer kulcserőműve akár egy hónapra is kieshet. Az emiatt fellépő importigény akár százmilliárd forintos többletterhet is jelenthet az országnak. Ráadásul az energiafogyasztásunk visszafogása csökkenti a hazai termelést, így a magyar GDP-t, az adóbevételeket, a foglalkoztatási mutatókat és a lakossági jövedelmet is. Ezek mind negatívan érintik a költségvetés bevéte­leit és még jobban eltávolítják a hiányt a háromszázalékos célértéktől.

– A költségvetés kiadásainak jelentős lefaragására egyébként nem is elsősorban a háromszázalékos hiánycél, hanem az euróbevezetés másik kritériuma, a hatvanszázalékos GDP-arányos államadósság megközelítése érdekében van szükség. A mostani szint és a 2030-as euróérettség együtt azt jelenti, hogy a következő négy év mindegyikében csaknem négy százalékponttal kellene csökkenteni az adósságmutatónkat – magyarázta. 

Az Európai Bizottság azonban 2026-ra 6,2 százalékos, 2027-re pedig 5,8 százalékos hiányt vár. Ha a magyar kormány többletet szeretne ezek helyett, akkor a bevételek jelentős felpörgetésére vagy a kiadások kőkemény lefaragására, netán a kettő valamilyen kombinációjára van szükség. A kormányzatnak már eddig is voltak olyan lépései, amelyek ebbe az irányba mutattak. A Vidéki otthonfelújítási program kivezetése a kiadási oldalon csökkentette a hiányt. A kamatstop szeptember végi kivezetése ugyanilyen hatással járhat, ahogyan a Széchenyi-hitel kamatának piacivá tétele is. Bár ezek a lépések első körben közelebb viszik a kormányt a hiány lefaragásához, egyben csökkentik a hazai ­GDP-t is, hiszen kevesebb pénzt hagynak a családoknál, illetve vállalkozásoknál. Ezek a szereplők így kevesebbet költenek, ez pedig negatívan hat az adóbevételek mértékére.

Nincs ingyenebéd?

Az Európai Bizottság eközben az árstopok, valamint az általános energiatámogatások leépítését sürgeti. Álláspontjuk szerint ezek költségesek és torzítják a piaci jelzéseket. Azonban a mostani, jó eséllyel inflációs nyomással és energiaár-emelkedéssel jellemezhető időszakban ezen intézkedések kivezetése komoly terhet jelentene a lakosságnak. – Ha a kormány ezeken a területeken is szigorít, az tovább javítaná a költségvetés egyenlegét, ám még jobban lenyomná a magyar gazdasági teljesítményt és újabb csapást jelentene a foglalkoztatásnak, a bérdinamikának, így a családok jólétének is – emelte ki Sebestyén Géza.

Kármán András pénzügyminiszter reális alapokról beszélt az új büdzsé kapcsán. Ez a megfogalmazás inkább megszorításokat sejtet, mint egy komoly gazdaságélénkítő programot. Ezt erősíti az Euro­group elnökének az adósságcsökkentés fontosságáról szóló üzenete is.

– Összefoglalva mind a külső, mind a belső folyamatok nehezebb hónapokat vetítenek előre. Az olaj drágulása magasabb inflációt és kamatokat hozhat, ami a gazdaságot is fékezi. Paks kiesése nagyobb importszámlát, gyengébb forintot és nagyobb hiányt eredményezhet. A korábban bevezetett gazdaságélénkítő intézkedések kivezetése javítja a költségvetés egyenlegét, ám visszafogja a magyar gazdaságot és negatív jóléti hatással jár. Ezt a képet erősíti a kormányzati kommunikáció is. Ezek alapján ami várható, az úgy néz ki, mint egy megszorítás, úgy hangzik, mint egy megszorítás, és úgy is tűnik, mint egy megszorítás – értékelt Sebestyén Géza.