GazdaságSzerző: portfolio 2026. 08. 11. 8 percnyi olvasás
Budapest zöldfelületeinek fenntartását több mint két évtizede egy szűk kör végzi. Karácsony Gergely főpolgármester zászlajára tűzte, hogy kiszorítja a fővárosból a céghálót, ami szépen is haladt – egy parkot leszámítva. Ez a Városliget, aminek fenntartására idén májusban kötöttek újabb, 900 milliós szerződést. A Városháza arra hivatkozott, hogy mivel a terület állami, a gondozása nem az ő dolguk. A Liget fenntartása azonban legalább 33 éve az ő kötelességük, amit az önkormányzat saját cége, a Budapesti Közművek (BKM), évről-évre le is ír a szerződéseiben. Karácsony és a BKM is azt ígéri, hogyha visszakerül a főváros tulajdonába a Városliget, akkor a munkákat is beszervezik – csakhogy a kormány éppen júniusban határozott a terület fejlesztéséről, ami alapján nem a visszaadáson gondolkodnak.
Az elmúlt hónapokban nagy nyilvánosságot kapott a parkfenntartási ügy, miután június 2-án egy nagyszabású akció keretében Budapest több pontjára rendőrök vonultak ki, és nyolc embert, köztük Láng Zsolt ex- és Őrsi Gergely jelenlegi polgármestert is letartóztatták. Az ügy lényege, hogy a budapesti zöldfelületek jelentős részének fenntartását több mint 2 évtizede ugyanazon cégtulajdonosi kör végzi. Az ügyészség gyanúja szerint a cégháló a szerződések elnyeréséért cserébe 2011 és 2024 közt több mint 2 milliárd forint vesztegetési pénzt fizetett a II. és III. kerületi városvezetőknek.
Z. Zsolt, a parkfenntartó céghálózat kulcsfigurája egy Telexhez eljutó vallomásában arról beszélt, hogy ugyan próbálta volna Karácsony Gergelyt is megvesztegetni, de ez nem sikerült. A főpolgármester erre úgy reagált: "Bennünket nem lehet megvesztegetni. És ezt még a főmegvesztegető is elismeri." Korábban pedig azt írta, hogy a vesztegetés a "világ legnagyobb pénzkidobása" volt, "a főváros cége ugyanis, a 2021-ben létrejött Budapesti Közművek (BKM) - hosszú évtizedek gyakorlatával szakítva - , 2022 és 2024 között ezeket a feladatokat beszervezte, vagyis külső cégek helyett a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában lévő valamennyi zöldfelületet saját eszközökkel és munkavállalókkal gondozza. Ennek megszervezése igen komoly feladat volt, 140 új munkavállaló felvételét és 350 millió forintos eszközbeszerzést jelentett. De a BKM, nagyon helyesen, meg akart szabadulni ezektől a cégektől."
Az biztos, hogy a főváros azon kevés önkormányzatok egyike, amely kiszabadult ennek a kétes cégcsoportnak az évtizedes fogságából
– tette hozzá.
Ez azonban nem teljesen így van. Noha való igaz, hogy a Fővárosi Önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy ne a parkfenntartási biznisz gondoskodjon a zöldfelületeiről, egy park esetében a mai napig nincsen változás. Ez a Városliget, aminek kapcsán legutóbb éppen idén májusban kötött a BKM új szerződést a DeerGarden Kft.-vel egy évre. Ahogy a Szabad Európa még 2020-ban bemutatta, ez a vállalat több szálon – közös székhely, vezetők közti átfedés – kapcsolódik a parkfenntartási biznisz cégeihez.
Az utóbbi két év lényegesebb szerződései így néznek ki:
A történet eddig nagyrészt ismert, noha nem közismert. A továbbiakban azonban azt is bemutatjuk, hogy hogyan választották ki a DeerGardent a munkára, valamint, hogy miként reagált az ügyben feltett kérdéseinkre a főváros és a BKM.
Noha a Városliget fenntartására – tehát a park gondozására – törvényileg a BKM lenne kijelölve, a cég úgy döntött, hogy a feladatot inkább alvállalkozóra bízza, így még tavaly januárban közbeszerzési eljárást írt ki. Itt nyert a DeerGarden, és ez alapján született meg a keretmegállapodás 3 évre.
Az eljáráson pontosan az történt, amire számítani is lehetett az elmúlt évtizedekben néhány szereplősre zsugorodott piacon: megjelentek a parkfenntartási biznisz cégei. A DeerGardenen kívül a Lián, a Garden és a Liziko tett ajánlatot. Ebből egyedül az utóbbit nem tartja számon a sajtó a nagyhalak közt; a Lián és a Garden már a Gazdasági Versenyhivatal 2009-es, kartellgyanú miatt indított nyomozásában is szerepelt, igaz, akkor a GVH nem állapított meg végül kartellezést.
A közbeszerzésen a törvényi minimumot jelentő 30 napig lehetett ajánlatot tenni. A nyertes kiválasztása úgy nézett ki, hogy bizonyos, előre meghatározott szempontok szerint sorrendbe állították a jelentkezőket, majd csak az első helyre kerülő ajánlatot nézték át tüzetesen – mivel az érvényes volt, ezért a többi nem került elbírálásra.
A fentiekről megkérdeztük a K-Monitort, hogy kirívó, vagy bevett gyakorlatokról van szó. Vincze Orsolyától azt a választ kaptuk, hogy "a 30 napos határidő kevés, de önmagában még nem kirívó – az uniós eljárásrendben 2025-ben 36 nap volt az átlag. (...) Ettől még természetesen ez egy »red flag«." A kiválasztási mechanizmusról – vagyis az ún. 81 (4) (5) alkalmazásáról – hasonlóan vélekedtek. "Sajnos ezt is meglehetősen gyakran használják még nagy értékű szerződéseknél is, jó esetben ott, ahol kimondottan sok ajánlattevőre számítanak. Természetesen ez a módszer egyúttal nagyon szélesre nyitja a kaput a »fake« ajánlatok begyűjtésére is, illetve megnehezíti a valós közbeszerzési verseny elemzését, értékelését. Ezzel együtt az ajánlattevők nyilván szeretni szokták, egyrészt, mert nem kell bajlódni az érvénytelenséggel és az abból következő jogvitákkal, és ezért kimondottan széles körben alkalmazzák."
A rövid határidő és a 81 (4) (5) alkalmazása is korrupciós kockázat, indikátor lehet, de mindkettő tényleg [olyan] széles körben elterjedt gyakorlat, hogy nem igazán lehet belőlük következtetéseket levonni
– összegzett Vincze.
Karácsony Gergely főpolgármesternek nemrég már a Ligetvédők felvetették, hogy az állítás, miszerint az önkormányzat minden saját fenntartásában lévő zöldfelületét a BKM gondozza, annyiban nem igaz, hogy a Városliget fenntartását továbbra is kiszervezik. A főpolgármester akkor úgy reagált:
De ez – egyelőre – állami terület, amely a Városliget Zrt. vagyonkezelésében van, a BKM pedig itt csak alvállalkozó. Minden fővárosi fenntartású zöldterületet saját kapacitással látunk el. Ha a város végre visszakapja a Ligetet, akkor azt is belső csapattal látjuk el.
A főpolgármesternek abban kétségkívül igaza van, hogy a terület állami vagyonkezelésben van, az azonban nem igaz, hogy nem fővárosi fenntartású. Igazából ezt már abból is sejthetjük, hogy a BKM nem tudná másnak kiadni a munkát, ha az egyébként nem az övé lenne.
Mindenesetre a tényt a BKM saját, Városligettel kötött éves szerződései is rögzítik, amelynek elején tavaly és idén is leírták, hogy "a Városliget a kiemelt közcélú zöldterületekről szóló 14/1993. (IV.30.) Főv. Közgy. Rendelet alapján kiemelt közcélú zöldterületnek minősül, amelyek fenntartásáról és fejlesztéséről a kerületi önkormányzatokkal együttműködve a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik." Ahogy az idézetből is látható, az erről szóló rendelet 33 éve hatályban van. Ugyanitt azt is rögzítik, hogy az önkormányzat a feladattal a Főkertet, illetve annak BKM-be történő beolvasztása után a BKM-et bízza meg.
A konstrukció tehát úgy néz ki, hogy az állami Városliget Zrt. megbízza a zöldfelületeinek fenntartási munkáival a BKM-et; mivel, ahogy most láttuk, nem is tud mást megbízni, hiszen törvényileg kötelező a főváros közműcégét választania. Aztán a BKM a fizikai munkát (pl. gyomlálás) kiszervezi a DeerGardennek. A feladatot egyébként a BKM nem egyszerűen "átpasszolja", hanem havi 11,5 millió forint + áfa fix átalánydíj ellenében "speciális szakértelmet igénylő lebonyolítási, illetve back office és minőségbiztosítási feladatokat" végez. A közműcéget megkérdeztük arról, hogy ez mit takar. Ők részletesen válaszoltak is, ami alapján valóban komplex irányítási feladatokról van szó – a pontos tételek lentebb olvashatóak.
Többek közt az alábbi tételeket említette a BKM:
- a DeerGarden tevékenységének napi szintű, rendszerszintű összehangolása a park egyéb (kulturális, turisztikai, sport) rendezvényeivel és logisztikai igényeivel,
- rendkívüli időjárási események (például aszály) vagy egyéb üzemeltetési haváriák esetén a szükséges mérnöki és logisztikai erőforrások azonnali mozgósítása,
- hosszú távú öntözési, talajerő-utánpótlási és biodiverzitási stratégiák tervezése, amelyek túlmutatnak a napi operatív fenntartáson.
Úgy összegeztek, hogy "az átalánydíjas konstrukció biztosítja, hogy az állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. mögött egy olyan stabil, állandó és azonnal mozgósítható szakértői apparátus álljon, amely garantálja a park nemzetközi színvonalú és biztonságos működését az év minden napján."
A BKM-et emellett arról is megkérdeztük, hogy ha Karácsony Gergely főpolgármester az önkormányzat fontos céljának tekinti az általa "parkfenntartási maffiának" nevezett cégek kiszorítását, akkor a Városliget feladataival miért bíznak meg külső vállalkozót. Reakciójukat először változtatás nélkül közöljük, aztán értelmezzük is.
"Tekintettel arra, hogy a Városliget nem a főváros kezelésében van, hanem állami, az ott végzett munka nem képezi a közszolgáltatási szerződésünk részét, hanem az állami tulajdonú Városliget Zrt. által megrendelt többletmunka. Ennek ellátására - szemben a közszolgáltatási tevékenységünk során ellátott feladatainkkal, amelynek ellátása az elsődleges feladatunk és amit saját munkaerővel és kapacitásokkal látunk el – veszünk igénybe külső vállalkozót, melynek teljes költségét a Városliget Zrt viseli és ellenőrzi. Amennyiben a Városliget a Fővárosi Önkormányzat fenntartásába és irányítása alá kerül a jövőben, úgy a Budapesti Közművek megkezdi a feladatok fokozatos ütemezett átvételét és saját munkaerővel történő ellátását."
Nézzük ez mit jelent.
Persze az egy érthető állítás lenne, hogy a rossz anyagi helyzetben lévő főváros nem akar plusz pénzt költeni arra, hogy a BKM-hez további embereket vegyenek fel és gépeket szerezzenek be a Liget fenntartására, miközben a terület nem is az ő tulajdonuk. (Igaz, ha a főváros beszervezné a munkát, utána az állam már nem a DeerGardennek fizetne, hanem neki. Így a Liget fenntartásáért több pénzt kaphatnának a központi kormányzattól, mint amennyi támogatást jelenleg összesen kapnak zöldfelületek fenntartására egy évben.)
Csakhogy a BKM és a főpolgármester visszatérő állítása nem ez volt, hanem az, hogy nem az ő feladatuk a fenntartás. Mindeközben a BKM évről-évre megkötötte és aláírta a szerződést, amiben ennek az ellenkezője szerepelt.
Az önkormányzatot megkérdeztük az ellentmondásról, erre a kérdésünkre azonban nem reagáltak.
Karácsony és a BKM is arról beszélt, hogyha visszakerül hozzájuk a Liget, akkor a gondozását is beszervezik. A főpolgármester legutóbb éppen szombaton posztolt arról, hogy "az általános költségvetési kérdések rendezése után a városnak vissza kell kapnia a ligetét". A Fővárosi Önkormányzat válaszában arra is felhívta a figyelmünket, hogy Karácsony Gergely a májusi közgyűlésen kifejtette: a kormánnyal történő tárgyalások során cél a Városliget visszaszerzéséről való megállapodás is.
A kormány azonban éppen június 18-án adott ki határozatot a park fejlesztéséről. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek augusztus végéig kell a kabinet elé állnia a Liget eddig lekordonozott területeinek parkosításáról, az átmenő autós forgalom csökkentéséről és a Hősök tere megújításáról szóló tervvel, aztán pedig átfogó turisztikai fejlesztési tervet is kell készítenie. Így egyelőre nem úgy tűnik, hogy a Városliget a közeljövőben visszakerülne a fővároshoz.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán
Napi