A keddi ülésnap 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal indul, amely során nagy valószínűséggel Magyar Péter is felszólal.

Azután kerül sor a hétfőn megvitatott javaslatok zárószavazására:

• az egészségügyi adatkezelést érintő törvények módosítására,
• a köznevelési csomagra,
• a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokra,
• a 2026-os költségvetés módosítására,
• a rendészeti feladatellátás átalakítására,
• a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalhoz kapcsolódó címrendi módosításra, valamint
• az agrárkamarai törvény módosítására.

Két javaslat sarkalatos részeket is tartalmaz – az államháztartási és a rendészeti csomag –, ezekhez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata kell. Szintén kedden szavaznak a gazdasági és energetikai miniszter által benyújtott javaslatról, amely a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020-as törvényt módosítja.

Ezt követi Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási idejéről szóló előterjesztés – a törvény szerint a lemondási idő hat hónap, ennél rövidebben a felek megállapodhatnak –, majd négy mentelmi ügy: Varga Lőrinc Mihály, Takács Péter és két külön ügyben Toroczkai László mentelmi joga kerül terítékre. A felfüggesztéshez mindegyik esetben kétharmados többség szükséges.

A szavazások után következik a kormány áfatörvény-módosításának összevont vitája, majd legkorábban 11 órától a zárószavazás.

Végül a nap legfőbb eseményét 14 órától tartják, a köztársasági elnök megválasztását.

A menetrend először a leadott ajánlások bejelentésével indul, majd a Házbizottság ajánlása alapján az Országgyűlés dönt az ajánlások esetleges érvénytelenségének megállapításáról. Napirendi pontként a Baka András jelöléséhez tartozó ajánlóív szerepel, amelyet a dokumentum tanúsága szerint a TISZA képviselői – köztük Magyar Péter – írtak alá.

A szavazás titkos. Az első fordulóban az lesz köztársasági elnök, aki az összes országgyűlési képviselő – nem csak a jelen lévők – kétharmadának szavazatát megkapja. A 199 fős Országgyűlésben ez 133 szavazatot jelent.

Eredményes szavazás esetén az eredményhirdetést a Himnusz, a történelmi zászlók bevonulása és fanfárok követik, majd a megválasztott államfő ünnepélyes esküt tesz és felszólal – az ülés a Szózattal és a zászlók kivonulásával zárul.

A megválasztott köztársasági elnök az Alaptörvény szerint az eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

Bár erre kevés esély van, de mi történik, ha nincs meg a kétharmad?  Ha az első szavazás eredménytelen, második fordulót kell tartani. Ott már az nyer, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Ha a második forduló is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást kell tartani. A napirend külön kiköti: eredménytelen első szavazás esetén minden további napirendi pont mintegy 60-80 perccel csúszik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images