Ma, az Országgyűlés rendkívüli ülésén megválasztják Magyarország új köztársasági elnökét. Az államfő megválasztását hosszú politikai és alkotmányos vita előzte meg: Magyar Péter már a választási kampányban azt ígérte, hogy eltávolítja Sulyok Tamást, mert álláspontja szerint a volt államfő a Fidesz érdekeit képviselte, és nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét. 

.Sulyok Tamás államfői megbízatásának megszüntetését a Fidesz már a folyamat kezdetén is alkotmányellenesnek, illetve a jogállamiságot sértő intézkedésnek minősítette. A parlament tiszás többsége ennek ellenére július 13-án megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek nyomán megszűnt Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátuma.

Az államfői feladatokat az új elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes látja el. A parlament kedden tartja meg az államfőválasztást: a Tisza Párt Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét jelölte.

A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a folyamatban, mivel annak egészét illegitimnek tartja, így jelöltet sem állítottak. A jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett ugyanakkor nem sok kérdés marad az eredményt illetően: Magyar Péter jelöltjének megválasztásához várhatóan rendelkezésre áll a szükséges kétharmados többség. 

Az új államelnök egyébként csak átmeneti köztársasági elnök lesz: az Alaptörvény 17. módosítása értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb 5 évig tart. 

Milyen elnök lesz Baka András? 

– mondta az Origónak Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzőjét. Emlékeztetett rá, hogy Sólyom László aktívan részt vett a közéletben, ráadásul Baka András az ő jelöltje volt a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára.

Kifejtette: a Fidesz elleni bosszúhadjáratnak nyilvánvalóan nem fog majd útjába állni, ugyanakkor más ügyekben elő fog jönni a jogászi vénája. Ilyenkor nem azt fogja mérlegelni, hogy politikailag mi lenne kívánatos, hanem azt, hogy jogi szempontból mi tekinthető fontosnak vagy helyesnek.