GazdaságSzerző: origo 2026. 07. 17. 2 percnyi olvasás
Gyárak és multik célkeresztben.
Egyre konfrontatívabb hangnem jellemzi a Tisza-kormány gazdaságpolitikai kommunikációját. Miközben az európai ipar lassulással, gyárbezárásokkal és tömeges elbocsátásokkal küzd, Magyar Péter és politikustársai sorra kerülnek konfliktusba a Magyarországon működő vagy hazánkban beruházást tervező vállalatokkal. A Világgazdaság szerint ennek súlyos gazdasági következményei lehetnek: a kiszámíthatatlanabb szabályozás, az adókedvezmények tervezett megszüntetése és a politikai nyomásgyakorlás egyaránt arra késztetheti a cégeket, hogy felülvizsgálják magyarországi terveiket. Az Origo összegyűjtötte azokat a gyárakat és nagyvállalatokat, amelyekkel a kormányfőnek vagy kabinetjének az elmúlt időszakban nézeteltérése támadt.
Bár a kormányfő és a vállalat vezetése között egyelőre nincs dokumentált közvetlen összetűzés, az új gazdaságpolitikai irány a lehető legrosszabb pillanatban találja a magyar autóipart.
A győri Audi-gyár bezárása ugyanis már lehetséges hosszú távú forgatókönyvként is megjelent a sajtóban.
Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója júniusban arról beszélt, hogy a német konszern nagyszabású költségcsökkentésre készül. A Manager Magazin később arról írt, hogy hosszabb távon a győri Audi és a Volkswagen-csoport egyik lengyelországi üzeme is szerepelhet a vizsgált kelet-közép-európai telephelyek között. A Volkswagen ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek egyelőre alternatív forgatókönyvek, amelyek megvalósulása elsősorban a németországi gyárak versenyképességének alakulásától függ.
A győri üzemben és a motorgyárban mintegy 12 ezer ember dolgozik, közvetetten pedig több tízezer család megélhetése függ a vállalat működésétől.
Éppen ezért lehet különösen kockázatos, ha a Tisza-kormány a kiszámítható befektetési környezet és a nagyvállalatokkal folytatott együttműködés helyett konfrontatív gazdaságpolitikát folytat, illetve megszünteti a beruházásokat ösztönző kedvezmények egy részét.
Július 15-én robbant a bomba: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a BYD külső kapcsolataiért és új üzletágainak fejlesztéséért felelős vezetőjeként folytatja pályafutását. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, Magyar Péter válaszul olyan összeférhetetlenségi szabályok bevezetését helyezte kilátásba, amelyek megakadályozhatják a volt külügyminisztert új pozíciója elfoglalásában: a miniszterelnök szerint a kinevezés korrupciógyanút vet fel, és a BYD magyarországi beruházásáért járó utólagos „hálaként” is értelmezhető.
Magyar lényegében lekommunistázta a kínai vállalathoz igazoló Szijjártót, amikor azt állította, hogy a BYD-nál munkát vállalni egyet jelent a Kínai Kommunista Párt szolgálatába állással.
Nem ez azonban az első konfliktus a Tisza-kormány és a cégóriás között.
Stumpf Péter, Szeged térségének országgyűlési képviselője korábban felszólította a BYD-t, hogy addig ne kezdje meg a termelést, amíg a magyar hatóságok nem találják megfelelőnek a levegőminőséget ellenőrző rendszert.
A politikus szerint véget ért az az időszak, amikor egyes vállalatok politikai kapcsolataiknak köszönhetően kivételezett helyzetbe kerülhettek. Ugyanakkor nem árt felidézni, mekkora gazdasági erőt képvisel a BYD: a vállalat tőzsdei értéke meghaladja a 120 milliárd dollárt, szegedi beruházása pedig több ezer milliárd forintot és számos új munkahelyet jelenthet Magyarországnak. Egy ekkora vállalattal aligha a konfrontáció, sokkal inkább az együttműködés szolgálná az ország érdekét, hiszen a beruházás hosszú időre meghatározhatja az egész térség gazdasági jövőjét.
Napi