Az év első hét hónapjában a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt mutatott. Az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többlettel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiánnyal zártak a közölt költségvetési adatok alapján.

Az év első négy hónapjában a hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, ami 919,3 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit. Május és július között viszont összesen 991,9 milliárd forintos többlet alakult ki, 847,8 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakában mértnél.

Júliusban önmagában 524,3 milliárd forintos többletet ért el a központi alrendszer, az egyenleg 537,1 milliárd forinttal volt kedvezőbb az egy évvel korábbinál. Ebben elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenése játszott szerepet.

Az egyenleget az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése, valamint az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is javította.

Az első hét hónapban több kiadási tétel meghaladta az előző év azonos időszakában mért összeget. Nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra – a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – összesen 4900,3 milliárd forintot fizettek ki. A gyógyító-megelőző ellátások kiadásai 1786,8 milliárd forintot tettek ki.

A költségvetés lakáscélú kiadásai július végéig 299,7 milliárd forintra rúgtak, ami jelentős növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Az állami beruházási fejezet kiadásai közel 100 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbi összeget. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták.