GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 10. 4 percnyi olvasás
A hangzatos szavak ellenére semmilyen érdemi korrekció nem történt a költségvetési folyamatokban, pusztán két nagyobb tétel hozta össze a gigantikus júliusi szufficitet – tudta meg a Világgazdaság.
Ahogy beszámoltunk róla, ma közölte a Pénzügyminisztérium az államháztartás első hét havi adatait, amelyek jókora meglepetést okoztak. Júliusban ugyanis 524,3 milliárd forinttal több bevétele volt az államkasszának, mint kiadása, ami új rekord, az elmúlt két évtizedben egyetlen hónapban sem volt ekkora szufficit az államháztartásban. Ezzel Kármán András pénzügyminiszter mozgástere jelentősen bővült, mivel a halmozott hiány is jókorát mérséklődött, hét hónap után már "csak" 2857,9 milliárd forinton áll. A valóságban azonban a költségvetési folyamatokban szinte semmilyen érdemi elmozdulás nem történt.
A költségvetési számsor megjelenése után Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt, aki egy Facebook-bejegyzésben kommentálta a történelmi havi költségvetési többletet.
Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást
– írta a kormányfő. A miniszterelnöknél egy fokkal volt visszafogottabb a pénzügyminisztérium, amely a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány, azt követően többlet alakult ki az egyes hónapokban. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
Azt is kiemelte a szaktárca, hogy a tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik. A kedvezőbb egyenleg irányába hatott továbbá az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 109 milliárd forintos csökkenése és az adó- és járulékbevételek mintegy 157 milliárd forintos emelkedése is.
Meghaladták a tavaly július végi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. A nyugellátásokra és a nyugdíjszerű ellátásokra (a 13. és részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt) összesen 4900,3 milliárd forint, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 1786,8 milliárd forint került kifizetésre.
Kétségtelenül erősen hónapja volt a költségvetésnek júliusban, azonban úgy tudjuk, hogy
két egyszeri tétel magyarázza az óriási szufficitet, azaz biztosan nem igaz, hogy a mostani pénzügyi kormányzat az elődjénél jóval felelőssebb vagy feszesebb költségvetési gazdálkodást folytatna.
Információink szerint ugyanis technikai elszámolási tételek állnak a vártnál jobb költségvetési számok mögött
Tehát hiába dicséri meg nagyon magát a kormányzat, a részletes államháztartási adatokból, amelyek augusztus 26-án érkeznek, pontosan ki lehet majd olvasni, hogy a valóságban mitől nőttek mennyire az állam bevételei.
Az EIB-hitel kapcsán fontos azt is látni, hogy még az előző kormány alatt Lázár János építési és közlekedési miniszter tárgyalta ki, vasútfejlesztésre szánt egy milliárd euró olyan projekteket kívánt megvalósítani, mint a lajosmizsei, vagy a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasútvonal rekonstrukciója. Ezek egyébként ugyanúgy részei Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter által meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek, amit a tárcavezető két hete mutatott be.
A mai költségvetési adatok mindenesetre megcáfolják Magyar Pétert, aki június elején a háromnapos kihelyezett kormányülés után beszélt arról, hogy köszönőviszonyban sincsenek a költségvetési hiányszámok azzal, amit az Orbán-kormány korábban hivatalosan kommunikált. „A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánnyal számol" – fogalmazott Magyar, aki szerint ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, de még azokkal együtt is 7 százalék felett lenne a hiány. Az újdonsült kormányfő egyenesen Gyurcsány Ferenchez hasonlította Orbán Viktort, amiért szerinte ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy korábban a szocialista miniszterelnök.
Később a kormányfő egészen odáig ment, hogy a parlamenti vitában azt állította, hogy áprilisban Magyarország kis híján csődbe ment.
Amikor átvettük a kormányzást, ilyen picin múlott, ahogy kivéreztetve átadták a költségvetést, hogy nem lett államcsőd
– mondta Magyar Péter, aki szerint ha nem lett volna hurráoptimizmus a külföldi befektetőknél, hogy jön egy kormány, amely betartja a szabályokat és felelős költségvetési politikát fog folytatni, akkor fizetésképtelen lett volna a költségvetés.
Ezzel szemben az igazság, hogy lényegében semmi nem támasztja alá a kormányfő érvelését. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a napokban cáfolta a miniszterelnök szavait.
Az elemző szerint ugyanis soha nem voltunk államcsőd közelében.
"Teljesen mindegy, ki mondja, soha nem voltunk államcsőd közelében. Nagyon szeretnek politikusok ilyenekkel felvágni, de a legkárosabb dolog, aminek nincs köze a valóságos" – fogalmazott. Ráadásul Virovácz szerint ha 7 százalék körüli hiányszintet lát a piac, az sem dráma, ugyanis nem fogja érdemben megváltoztatni a magyar gazdaság megítélését. A valóságban az elemzők és a nemzetközi hitelintézetek is 6-5-7 százalék közötti hiányt valószínűsítenek idén, ami jóval alacsonyabb a miniszterelnök által bemondott számoknál.
Eredetileg 3,7 százalékkal tervezte a 2026-os költségvetést az Orbán- kormány, majd tavaly novemberben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy a vártnál gyengébb gazdasági növekedés és az uniós források akadozása miatt felemelik a hiánycélt 5 százalékra. Egészen pontosan azt tervezte, hogy három egymást követő évben stagnálhat a magyar költségvetés hiánya. Ez tavaly teljesült, végül a módosított célnál is jobb lett a 4,7 százalékos eredményszemléletű deficittel.
Ugyanakkor a pénzforgalmi hiány már nehezebb dió, 2025-ben összesen 5738,7 milliárd forintos rekord pénzforgalmi hiánnyal zárt az évet az államháztartás. Majd ezek után jött az idei év első pár hónapja, amikor jelentős összegű jóléti kiadásokról döntött a leköszönő kormány, ami komoly nyomot hagyott a költségvetés számaiban. Áprilisban 3743 milliárd forintnál állt a halmozott hiány, ez az egész éves eredeti terv 90 százalékának, a módosított terv 70,7 százalékának felelt meg. Ezt azonban a költségvetési hiánypálya lefutása is magyarázza.
A büdzsé ugyanis évek óta fejnehéz, az első négy hónapban jön össze a hiány 60-70 százaléka, ami aztán a nyár folyamán ellaposodik, míg az év végén megint nem kezd költekezésbe a kormány.
Hogy nincs akkora baj a költségvetésben, mint amit magyar Péter állít, azt maga az Államadósság Kezelő Központ támasztja alá. Az ÁKK ugyanis nem változtatott a finanszírozási tervén. Ha igaz lenne Magyar állítása, akkor már rég pluszforrás bevonásáról döntött volna.
Napi