GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 10. 3 percnyi olvasás
Oroszország északi NATO-szomszédai attól tartanak, hogy Moszkva ukrán drónok felhasználásával hajthat végre megrendezett támadást.
Lengyelország és a három balti állam megerősítette a gátak, az erőművek, a gáztárolók és más létfontosságú létesítmények védelmét – derült ki a Reuters összeállításából. A térség kormányai és titkosszolgálatai egy olyan orosz művelettől tartanak, amelyben ukrán gyártmányú drónokkal támadnának meg egy oroszországi vagy NATO-tagállamban található célpontot, majd Kijevre terelnék a gyanút.
Litvánia a múlt héten közölte, hogy Moszkva ilyen megrendezett, úgynevezett hamis zászlós akciót fontolgathat. Lengyelország, Lettország és Észtország szintén szabotázsakciókra figyelmeztetett, amelyek próbára tehetik a NATO döntéshozatalát egy olyan időszakban, amikor kérdések merültek fel az Egyesült Államok szövetség iránti elkötelezettségével kapcsolatban.
Robertas Kaunas litván védelmi miniszter a hírügynökségnek azt mondta: országa nem naiv, figyeli az érkező információkat, és megteszi a szükséges előkészületeket. Hozzátette, hogy folyamatosan egyeztetnek a hírszerző szolgálatokkal a kritikus infrastruktúra védelméről.
Litvánia júliusban katonákat küldött a rohamrendőrség támogatására. Az egységek a cseppfolyósított földgázt fogadó terminált, az olajtermék-terminált, a Lengyelország felé vezető fontos villamosenergia-összeköttetést, valamint a kruonisi szivattyús-tározós vízerőművet őrzik.
A litván védelmi miniszter szerint az intézkedéssel egyértelművé kívánják tenni, hogy szükség esetén képesek megvédeni az országot.
Lettország ugyancsak fokozta valamennyi kritikus létesítményének biztonságát. Andris Kulbergs miniszterelnök szerint a korábbinál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az országot hibrid fenyegetés éri. Kiemelt figyelmet kap a Riga közelében, a Daugava folyón található gát, valamint az incukalnsi föld alatti gáztároló.
A feszültséget tovább növelte, hogy Oroszország májusban azzal vádolta meg a balti országokat: lehetővé akarják tenni, hogy ukrán drónok az ő területükről támadják Oroszországot. Moszkva megtorlást helyezett kilátásba, a balti államok azonban visszautasították a vádat. A térségben attól tartanak, hogy az orosz állítások egy későbbi támadás előkészítését szolgálhatják.
Egy balti hírszerzési tisztviselő szerint az értékelések arra utalnak, hogy az orosz katonai és belföldi titkosszolgálatok egy hamis zászlós művelet lehetőségét vizsgálják. A támadást ukrán gyártmányú drónnal követhetnék el Oroszországban, Lengyelországban vagy valamelyik balti államban, akár néhány nappal azután, hogy arra a legfelsőbb orosz vezetés – Vlagyimir Putyin elnököt is beleértve – engedélyt ad.
A tisztviselő szerint a legnagyobb veszélyt nem feltétlenül a támadás közvetlen következménye jelentené. Moszkva célja az lehet, hogy politikai káoszt idézzen elő a NATO brüsszeli központjában, miközben
arról vitatkoznak, szükséges-e válaszolniuk, és ha igen, milyen formában. Egy másik regionális forrás ennél óvatosabban fogalmazott. Szerinte a szövetséges hírszerző szolgálatok orosz tevékenységről szóló figyelmeztetései erős benyomást tettek a balti államokra, de egy esetleges támadás időpontját lehetetlen megjósolni: az bármikor bekövetkezhet, de az is lehet, hogy soha nem történik meg.
A Kreml visszautasítja a vádakat. Dmitrij Peszkov szóvivő korábban olyan riogatásnak nevezte az orosz titkos műveletekről szóló figyelmeztetéseket, amellyel a Nyugat az Oroszországgal szembeni militarizációt próbálja igazolni.
A fenyegetés Lengyelország energiaellátásában is megjelent. Az Orlen alternatív gázimportútvonalakat vizsgál arra az esetre, ha a jelenleg használt infrastruktúra működése ellehetetlenülne.
A vállalat az ország földgázimportjának 80 százalékát a balti-tengeri swinoujsciei LNG-terminálon, valamint a Norvégiából érkező, a közelben partot érő tenger alatti vezetéken keresztül biztosítja.
Az infrastruktúrát üzemeltető Gaz-System fokozott készültség mellett működik, és figyelemmel kíséri a geopolitikai helyzetet.
Külön aggodalmat keltett, hogy hamisított vállalati dokumentumok jelentek meg a lengyel állami atomerőmű-fejlesztő, a Polskie Elektrownie Jadrowe nevében. A társaság szerint az érintettek összezavarására alkalmas iratok Lengyelországtól keletre készülhettek. Az ügyet a titkosszolgálatokkal és a bűnüldöző szervekkel együtt vizsgálják, miközben a tervezett atomerőmű építési területén szabotázsra és más fenyegetésekre is figyelnek.
A lengyel villamosenergia-hálózat üzemeltetője és a hadsereg egyik egysége júliusban egy Ukrajnával összeköttetést biztosító vezeték védelmét is megerősítette. A kapcsolat hozzájárul az orosz támadások által sújtott ukrán hálózat stabilizálásához. A tervek szerint a hadsereg később további kelet-lengyelországi kritikus létesítmények biztosításában is részt vehet.
Az aggodalmakat az Európa több pontján észlelt rejtélyes drónok is erősítik.
A német hatóságok a múlt héten robbanóanyagot szállító drónt találtak a lipcsei–hallei repülőtéren. Alexander Dobrindt német belügyminiszter hibrid támadásról beszélt, de nem nevezte meg annak feltételezett elkövetőjét.
Wojciech Kononczuk, a lengyel állami támogatású Keleti Tanulmányok Központjának igazgatója szerint az orosz vádak előkészíthetik a terepet egy balti államok elleni művelethez. Úgy vélte, Moszkva
miatt akarhatja visszaszerezni a kezdeményezést. Az Európának szánt üzenet az lehet, hogy amennyiben nem fogadja el az orosz követeléseket, Moszkva kiterjeszti a destabilizációt – arra számítva, hogy a NATO-ban nem lesz elegendő politikai akarat a válaszlépéshez.
Napi