GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 10. 3 percnyi olvasás
Már mintegy 440 ezer magyar érkezést és csaknem kétmillió vendégéjszakát regisztrálhattak Horvátországban.
Horvátországban 2026 nyarán látványosan tovább erősödött a magyar turisták jelenléte. A horvát eVisitor rendszer első, még nem végleges adatai szerint júliusban 8 százalékkal több magyar érkezést regisztráltak, mint egy évvel korábban, miközben az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 7 százalékkal nőtt. A lendület nemcsak a főszezonra korlátozódott: január és július között az érkezések és a vendégéjszakák száma egyaránt 7 százalékkal haladta meg a 2025-ös szintet. A legtöbb magyar a Kvarner térségét, Isztriát és Zadar megyét választotta.
A növekedés nagyságrendje az előző évi hivatalos adatokból megbecsülhető. Tavaly júliusban 237 663 magyar érkezést és 1 256 038 vendégéjszakát regisztráltak a horvát kereskedelmi szálláshelyeken. Az idei 8, illetve 7 százalékos növekedéssel számolva 2026 júliusában nagyjából 257 ezer magyar érkezés és 1,34 millió magyar vendégéjszaka jöhetett össze. Mivel az idei eVisitor-adatok még előzetesek, ez számított becslés, nem végleges hivatalos adat.
Az év első hét hónapja még nagyobb tömeget jelent. 2025 januárja és júliusa között 411 039 magyar érkezést és 1 845 718 vendégéjszakát tartott nyilván a horvát statisztika. Az idei 7 százalékos növekedés alapján ez körülbelül 440 ezer érkezést és csaknem kétmillió vendégéjszakát jelenthetett július végéig.
A magyar forgalom ráadásul Európa egyik legsűrűbb nyári turisztikai piacán növekszik.
Horvátország már 2026 első hat hónapjában több mint 7,6 millió turistaérkezést és 29,5 millió vendégéjszakát regisztrált, vagyis még a július–augusztusi főszezon előtt.
A vendégéjszakákból 27,1 millió közvetlenül az adriai térségre jutott. Isztria 8,7 millió, Split-Dalmácia 5,3 millió, a Kvarner pedig 4,7 millió éjszakával vezette a területi rangsort.
Hogy mit jelent Horvátországban a júliusi turistatömeg, azt a tavalyi végleges adatok érzékeltetik: 2025 júliusában egyetlen hónap alatt 4,36 millió érkezést és csaknem 25 millió vendégéjszakát mértek a kereskedelmi szálláshelyeken. Az érkezők 91 százaléka külföldi volt. A magyarok ekkor a külföldiek vendégéjszakáinak 5,4 százalékát adták, vagyis a legfontosabb küldőpiacok közé tartoztak.
A magyarok adriai utazási kedve nem 2026-ban kezdődött. A Horvát Idegenforgalmi Közösség eVisitor-adatai szerint 2024-ben 789 381 magyar érkezést és 3 885 079 vendégéjszakát regisztráltak valamennyi szállástípusban.
Már az év első kilenc és fél hónapjában sikerült meghaladni a korábbi, 2023-as rekordév teljes magyar forgalmát.
A horvátok magyar piacról készített elemzése ennél szélesebb utazási aktivitásról is beszámol. A KSH adataira hivatkozva azt írják, hogy a magyar állampolgárok 2023-ban 21,1 millió külföldi utazást tettek, 17 százalékkal többet az előző évinél. A külföldön elköltött összeg 1585 milliárd forintra emelkedett, 47 százalékkal meghaladva a 2022-est. Itt is utazásokról, nem 21 millió különböző emberről van szó.
Ezek mellett különösen erős kontrasztot jelent az Eurostat friss életszínvonal-statisztikája. Az uniós statisztikai hivatal szerint 2025-ben az EU 16 éves vagy idősebb lakosságának 27,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy évente egy hetet otthonától távol töltsön szabadságon. Magyarországon 39,1 százalékos arányt mértek, ugyanannyit, mint Bulgáriában. Ennél csak Romániában, 61,4 százalékkal és Görögországban, 46,6 százalékkal volt magasabb a mutató.
Másként nézve ez azt jelenti, hogy a magyarok 60,9 százaléka nem jelezte azt, hogy anyagi okokból ne tudna megfizetni egy teljes egyhetes szabadságot. Az uniós mutató ráadásul egy évtized alatt jelentősen javult: 2015-ben az EU-ban még 35,2 százalék volt azok aránya, akiknek nem fért bele egy ilyen utazás, 2025-re ez 27,5 százalékra csökkent.
Az Eurostat-adat értelmezésénél azonban fontos, hogy nem azt méri, hányan utaztak el ténylegesen nyaralni. A mutató arra kérdez rá, hogy
a háztartás anyagilag megengedhet-e magának évente egy teljes, egyhetes, otthontól távol töltött szabadságot.
Az Eurostat az ilyen mutatókat kifejezetten az anyagi lehetőség mérésére használja, nem arra, hogy valaki saját döntéséből igénybe veszi-e az adott szolgáltatást.
A horvát adatok ebből a szempontból különösen érdekesek. A magyar vendégek 2025 júliusában átlagosan mintegy 5,3 éjszakát töltöttek Horvátországban, tehát a tipikus út eleve rövidebb volt az Eurostat által vizsgált teljes egy hétnél. 2024 egészében az eVisitor-adatokból számolva körülbelül 4,9 vendégéjszaka jutott egy magyar érkezésre.
Ez lényeges különbség. Egy magyar háztartás lehet aktív utazó úgy is, hogy inkább négy-öt éjszakás adriai nyaralást választ, több rövid utat tesz egy évben, vagy éppen költségtudatosan szervezi meg a szabadságát. Az egyhetes nyaralás megfizethetőségét vizsgáló Eurostat-mutatóból ezért önmagában nem lehet arra következtetni, hogy a magyarok milyen gyakran vagy milyen számban utaznak.
A tényleges forgalmi adatok alapján 2026-ban éppen az ellenkező irány látható Horvátországban: a magyar piac tovább bővül, az Adria legnépszerűbb térségeiben százezrével jelennek meg a magyar vendégek, és az első hét hónapban a tavalyinál 7 százalékkal nagyobb forgalmat hoztak a horvát turizmusnak.
Napi