GazdaságSzerző: vg 2026. 08. 10. 4 percnyi olvasás
Donald Trump kártérítést követel Irántól, miközben egyre távolabb kerül a Hormuzi-szoros megnyitása
Újabb fordulatot vett az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus, és a jelek szerint egyre távolabb kerülhet a megoldás, amely újra megnyitná a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalát. Donald Trump hétfőn olyan kártérítési követelésekkel állt elő Teheránnal szemben, amelyek korábban nem szerepeltek az amerikai tárgyalási feltételek között. Eközben a Bank of America (BofA) arra figyelmeztet, hogy az olajárak emelkedése a tél folyamán is folytatódhat, amennyiben az Egyesült Államoknak és Iránnak nem sikerül megállapodnia a Hormuzi-szoros újranyitásáról.
Az amerikai elnök szerint Iránnak fizetnie kellene azokért az emberekért is, akik az elmúlt évtizedekben iráni támadásokban és konfliktusokban haltak meg vagy sebesültek meg. Trump több százezer, az iráni hatóságok által megölt tüntető családjának kártalanítását is követelné a Reutersen megjelent cikk szerint.
Az elnök szerint Iránnak viselnie kellene a felelősséget
A kijelentés különösen rosszkor érkezett az olajpiac számára. A Brent árfolyama a nap folyamán mostanáig több mint 5 százalékkal emelkedett, miután a befektetők egyre kisebb esélyt látnak arra, hogy rövid időn belül újraindulhat a forgalom a Hormuzi-szoroson. Az olajfajta ára a hordonkénti 88 dollár felé közelít cikkünk készítésekor.
Trump hétfői üzenete alapján újabb konfliktusforrás került a tárgyalóasztalra. A helyzet különösen ellentmondásos, mert Teherán néhány órával Trump üzenete előtt még arról számolt be, hogy előrehaladnak az Omán közvetítésével zajló egyeztetések a Hormuzi-szoros hajózásának rendezéséről.
Esmaeil Baghaei iráni külügyi szóvivő szerint a tárgyalások „zökkenőmentesen és konstruktívan” haladnak. A felek állítólag már megállapodtak egy új hajózási útvonal térképéről, és a biztonságos hajózás feltételeiről is egyeztetnek.
A megbeszélések napirendjén szerepel a tengeri szolgáltatások, a környezetvédelem és a bűnözés elleni fellépés kérdése is. A részletek között azonban már most van egy olyan pont, amely könnyen újabb vitát robbanthat ki Washingtonnal:
Irán szerint a hajózási szolgáltatásokért díjat lehetne felszámítani.
Az Egyesült Államok ezt kategorikusan ellenzi.
Washington korábban többször jelezte, hogy nem fogadna el olyan megállapodást, amelyben Teherán ellenőrzi a szoroson történő áthaladást, vagy pénzt kér a hajóktól. A konfliktus így már nem pusztán arról szól, hogy mikor indulhat újra a hajóforgalom. Az is kérdés, ki gyakorolhat ellenőrzést a világ egyik legfontosabb energiaútvonala felett.
Tízszer ennyi hajónak kellene átkelnie a Hormuzi-szoroson
A Bank of America (BofA) arra figyelmeztet, hogy az olajárak emelkedése a tél folyamán is folytatódhat, amennyiben az Egyesült Államoknak és Iránnak nem sikerül megállapodnia a Hormuzi-szoros újranyitásáról. A finomított termékek piacán – így a gázolaj, a benzin, valamint a globális földgázpiac esetében – már most is súlyos hiánytünetek mutatkoznak.
„Arra számítottunk, hogy a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára a 70–80 dolláros sávban alakul, abból a feltételezésből kiindulva, hogy sikerül valamilyen megoldást találni” – nyilatkozta Francisco Blanch, a Bank of America árupiaci és származtatott kutatásokért felelős vezetője. „Ha azonban ez elmarad, az árak a tél közeledtével tovább kúsznak felfelé” – idézi a szakembert az Oilprice.
Blanch kiemelte: jelenleg mindössze napi 5–10 hajó halad át a Hormuzi-szoroson, szemben a konfliktus előtti mintegy 140-nel. Bár a nyersolaj egy részét Szaúd-Arábián és az Egyesült Arab Emírségeken keresztül sikerült átirányítani, az energiapiacok stabilizálásához a forgalomnak legalább napi 80–100 hajóra kellene visszaállnia.
„Nyersolajból egyelőre elegendő készlettel rendelkezünk, a dízel-, a benzin- és a globális gázpiacokon azonban valódi hiánnyal nézünk szembe” – fogalmazott Blanch.
A Hormuzi-szoros tartós kiesése a világpiacon jóval túlmutató következményekkel járhat. Az olaj drágulása ugyanis nem áll meg a benzinkutaknál. A magasabb nyersolajár
A földgázpiac szintén sérülékeny. A Perzsa-öböl térsége a világ LNG-kereskedelmének egyik kulcsfontosságú központja, így a tartós hajózási fennakadások az európai gázpiacra is begyűrűzhetnek.
Ez különösen érzékenyen érintheti Európát, amely az elmúlt években jelentősen növelte a cseppfolyósított földgáz szerepét az energiaellátásban. Egy újabb energiaár-sokk egyszerre növelheti az ipari vállalatok költségeit és lassíthatja az infláció mérséklődését, miközben a kontinens a téli időszakra szóló gázbetárolással elmaradásban van.
A mostani konfliktus ezért könnyen olyan gazdasági problémává válhat, amelyet már nem lehet pusztán külpolitikai kérdésként kezelni.
Az amerikai elnök számára sem közömbös, hogy meddig tart a konfliktus. A háború egyre nagyobb politikai teher lehet Washington számára, miközben közelednek a novemberi félidős választások. Az elmúlt hónapokban már többször előfordult, hogy Trump közeli áttörést vagy megállapodást helyezett kilátásba, majd újabb támadások, ellenintézkedések vagy diplomáciai konfliktusok következtek.
Ha mindez nem lenne elég, a térség másik kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalán, a Vörös-tengeren sem rendeződött a helyzet.
Az Iránhoz kötődő jemeni húszik továbbra is támadják a hajókat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben. A szervezet a múlt hónapban tengeri blokádot is hirdetett Szaúd-Arábia ellen, miközben Jemenben ismét erősödik a harc a húszik és a kormányerők között.
Hétfőn a jemeni hadsereg szerint hét ember, köztük katonák és civilek haltak meg egy húszi támadásban a Vörös-tenger partján fekvő Mocha kikötővárosban. A támadásban részt vevő 11 drónt a jemeni légvédelem állítólag lelőtte.
A két tengeri útvonal egyidejű veszélyeztetése már globális kereskedelmi kockázatot jelent. A Hormuzi-szoros a Közel-Kelet olaj- és LNG-exportjának kulcsútvonala, a Vörös-tenger pedig az Európa és Ázsia közötti hajózás egyik legfontosabb folyosója.
A hétfői olajár-emelkedés azt mutatja, hogy a piac egyre kevésbé tekinti átmeneti problémának a Hormuzi-szoros blokádját. A befektetők egyszerre figyelik az amerikai és iráni tárgyalásokat, a hajózási útvonalak biztonságát és a térség katonai fejleményeit.
A legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha a diplomáciai egyeztetések elakadnának, miközben a szoros továbbra is korlátozottan vagy egyáltalán nem lenne használható.
Ebben az esetben az olajárak további emelkedése mellett újabb LNG-piaci sokk is kialakulhatna.
Trump hétfői kártérítési követelése ezért többet jelent egy újabb kemény hangú üzenetnél: a piac számára azt jelezheti, hogy a Washington és Teherán közötti kompromisszum még messzebb van, mint néhány órával korábban gondolták.
Napi