GazdaságSzerző: magyarnemzet 2026. 08. 10. 3 percnyi olvasás
A költségvetés teljesítménye egyáltalán nem meglepetés, és nem is a Tisza-kormány sikere.
Győzelmi jelentést posztolt közösségi oldalán Magyar Péter. A miniszterelnök ezt írta: „Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91%-ról 67%-ra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást.”
Láss csodát, erre rárepült a 444.hu is, „megzenésítették”, hogy „közel 1000 milliárd forintot faragtak le Magyar Péterék a brutális költségvetési hiányból, amit Orbánék hagytak rájuk”.
A pénzügyminisztérium ma kiadott egy gyorsjelentést. Ebben az szerepe, hogy július végéig (hét hónap alatt) az államháztartás központi alrendszere 2857,9 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 67,7 százaléka. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 126,8 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 211,0 milliárd forintos hiányt mutattak. A jelentés szerint az év eddig eltelt részében áprilisig magas hiány, azt követően többlet alakult ki az egyes hónapokban. Az első négyhavi hiány elérte a 3849,8 milliárd forintot, amely 919,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ezzel szemben a május-július havi többletek összege 991,9 milliárd forint volt, mely 847,8 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
– A kedvezőbb számok nem jelentenek meglepetést, az elmúlt évek során az idei költségvetés is alapvetően „fejnehéz” volt, számottevő költségvetési kiadások összpontosultak az év elejére, úgymint a fegyverpénz, a 13. és 14. havi nyugdíj vagy az otthonteremtési támogatás, amelyek miatt az év elején a pénzforgalmi hiány megugrott – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője.
Jelezte: alapvetően is az volt a várakozás, hogy ez a hiány az év hátralévő részében mérséklődik majd, ahogy azt a korábbi években is láthattuk. Egyelőre csak a júniusi részletes adatok állnak rendelkezésre, ezek alapján a költségvetés kiadásai az adott hónapban nagyságrendileg 600 milliárd forinttal maradtak el a megelőző évi szintjüktől.
Ez döntően három sorra vezethető vissza:
Érdemben csökkentek emellett az úthálózat rendelkezésre állási díjak is (-146 milliárd forint), azonban emögött inkább az eltérő teljesítés húzódik meg.
– Ami látható ebből, hogy a kedvezőbb adatban elsődleges az játszott szerepet, hogy a választásokat követően a kormányzat - a bejelentett átvilágításokra tekintettel – több kifizetést is felfüggeszthetett, ami a költségvetésben is visszatükröződik, miközben a kedvezőbb kamatkörnyezet az államadósság kamatterhét mérsékelte – magyarázta.
A most megjelent júliusi adat részletei még nem ismertek, viszont a közlemény alapján ebben is ez a folyamat, a kiadások felfüggesztése játszhatta a legnagyobb szerepet: „A tavalyi év azonos időszakánál kedvezőbb egyenleg elsősorban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kifizetéseinek egyéb bevételekkel konszolidált, mintegy 300 milliárd forintos csökkenéséből adódik.”
– Az elhalasztott kiadások egy része ugyanakkor az év hátralévő részében megjelenhet, így az éves hiányszám szempontjából továbbra is az lesz a döntő tényező, hogyan alakul a gazdaság teljesítménye, illetve milyen további intézkedéseket hoz a kormányzat – tette hozzá Molnár Dániel.
– Ami a költségvetésben megtakarítás, az a gazdaságban kevesebb finanszírozást, beruházást és állami impulzust jelenthet. A növekedés közben már most is gyengébb a vártnál: a GDP a második negyedévben 0,4 százalékkal nőtt a várt 0,7 helyett, júniusban pedig az ipari termelés havi alapon 1,4 százalékkal csökkent – írta közösségi oldalán Deák Dániel, politikai elemző.
– A hiány csökkentése természetesen szükséges és pozitív. De nem mindegy, hogyan történik. Magyar Péter ezért túl messzire megy, amikor a teljes javulást a „lopás megszüntetésével” magyarázza. A számok alapján sokkal inkább erőteljes költségvetési fékezés rajzolódik ki, ami egyértelműen már most rontja a gazdasági növekedést Magyarországon, ami végső soron kevesebb munkahelyet, így rosszabb életkörülményeket eredményez a magyar emberek számára – tette hozzá.
Kétségtelenül erősen hónapja volt a költségvetésnek júliusban, azonban a Világgazdaság úgy tudja, hogy két egyszeri tétel magyarázza az óriási szufficitet, azaz biztosan nem igaz, hogy a mostani pénzügyi kormányzat az elődjénél jóval felelőssebb vagy feszesebb költségvetési gazdálkodást folytatna. Információik szerint ugyanis technikai elszámolási tételek állnak a vártnál jobb költségvetési számok mögött Egyrészt a tavalyi tanárbéremelés, ami az előző kormány alatt fizették, ám most az új kormányzat 300 milliárd forintot az EU-bevételek között számolt el. Másrészről megérkezett az államkasszába az Európa Beruházási Banktól (EIB) 200 milliárd forint, amit szintén bevételként könyveltek el, itt azonban augusztusban már korrigálni kell és el kell számolni kiadásnak.
Tehát hiába dicséri meg nagyon magát a kormányzat, a részletes államháztartási adatokból, amelyek augusztus 26-án érkeznek, pontosan ki lehet majd olvasni, hogy a valóságban mitől nőttek mennyire az állam bevételei.
Az EIB-hitel kapcsán fontos azt is látni, hogy még az előző kormány alatt Lázár János építési és közlekedési miniszter tárgyalta ki, vasútfejlesztésre szánt egy milliárd euró olyan projekteket kívánt megvalósítani, mint a lajosmizsei, vagy a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasútvonal rekonstrukciója.
Napi