Nem a „lopás” szűnt meg, kozmetikázta a költségvetési számokat a Tisza-kormány

A tanári béremelések és a még Lázár János által letárgyalt EIB-hitel technikai elszámolása a kulcs.

Júliusban rekordot jelentő, 524,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, amit Magyar Péter úgy értékelt, hogy a Tisza-kormány megszüntette a „lopást és a pazarlást”. A költségvetés részletes számai mögé nézve azonban egészen más kép rajzolódik ki: a Világgazdaság információi szerint a gigantikus júliusi többletet két egyszeri technikai elszámolás hozta össze, amelyek közül az egyik egy korábbi kormány idején kifizetett tanári béremeléshez, a másik pedig egy, Lázár János által korábban letárgyalt EIB-hitelhez kapcsolódik.

Rekordot döntött a költségvetési többlet, de nem úgy, ahogy Magyar Péter állítja (Fotó: Facebook/Magyar Péter)

Két egyszeri tétel áll a júliusi költségvetési többlet mögött

A Pénzügyminisztérium korábbi közlése szerint

júliusban 524,3 milliárd forinttal több bevétele volt az államkasszának, mint kiadása. Ez az elmúlt két évtized legnagyobb havi többlete, a hét hónap alatt felhalmozott hiány pedig 2857,9 milliárd forintra mérséklődött.

Magyar Péter a rekordot saját kormánya eredményeként mutatta be.

Évtizedek óta nem látott, 500 milliárd forint feletti többlettel zárt júliusban a költségvetés. Az áprilisi 91 százalékról 67 százalékra, majd 1000 milliárd forinttal csökkentettük a hiányt. Megszüntettük a lopást és a pazarlást”

– írta a miniszterelnök.

A Világgazdaság információi szerint azonban

a júliusi kiugró adatot elsősorban két egyszeri technikai elszámolás magyarázza.

Az egyik tétel a tavalyi tanárbéremeléshez kapcsolódik. A béremelést még az előző kormány idején fizették ki, az új kormány azonban most mintegy 300 milliárd forintot az uniós bevételek között számolt el.
A másik jelentős tétel az Európai Beruházási Banktól, vagyis az EIB-től érkező 200 milliárd forintos összeg, amelyet szintén bevételként könyveltek el. Ezt azonban augusztusban már korrigálni kell, és kiadásként kell elszámolni.

Vagyis a rekordtöbblet mögött olyan tételek is állnak, amelyek nem a kormányzat tartós költségvetési gazdálkodásának javulását mutatják.

Lázár János tárgyalta ki a 200 milliárdos EIB-hitelt

Az EIB-forrás különösen érdekes, hiszen

annak előkészítése még az előző kormány idején történt.

Az Európai Beruházási Bankkal kötött, vasútfejlesztésre szánt, egymilliárd eurós hitelről Lázár János akkori építési és közlekedési miniszter tárgyalt. A konstrukcióból többek között a lajosmizsei, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vasútvonal rekonstrukcióját kívánták megvalósítani. Ezek a fejlesztések ráadásul a Vitézy Dávid által most meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervben is szerepelnek.